Az Egészségügyi Minisztérium úgy módosítaná a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, hogy tilos lenne rágyújtani aluljárókban és játszótereken, nem lehetne dohányzóhelyeket kijelölni a közforgalmú intézményekben és a zárt munkahelyeken, de nem lesz szabad dohányozni zárt térben tartott rendezvényen sem.
Júliustól tilos lesz dohányozni az aluljárókban, játszótereken, zárt térben tartott rendezvényeken, sőt a közforgalmú intézmények, munkahelyek valamennyi zárt légterű helyisége is dohányfüstmentessé válik, jövőre pedig figyelmeztető képek lesznek a cigarettásdobozokon - egyebek mellett ezeket javasolja az Egészségügyi Minisztérium. A tárca több törvény módosítását kezdeményezte: tisztáznák egyebek mellett a mentők és betegszállítók pontos feladatait és az egészségügyi dolgozók munkarendjét is. A jogszabálycsomag március-április táján kerülhet az Országgyűlés elé.
Tovább szigorodhat júliustól Magyarországon a dohányzási tilalom - tudta meg lapunk. Az Egészségügyi Minisztérium úgy módosítaná a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, hogy tilos lenne rágyújtani aluljárókban és játszótereken, nem lehetne dohányzóhelyeket kijelölni a közforgalmú intézményekben és a zárt munkahelyeken, de nem lesz szabad dohányozni zárt térben tartott rendezvényen sem. Dohányzóhely zárt légtérben való kijelölésére szinte csak vonatokon, illetve pszichiátriai intézményekben lenne lehetőség.
Nem csak a dohányosoknak, a forgalmazóknak is változásokra kell számítaniuk, igaz, a javaslat szerint csak 2009 közepétől. A jogszabálytervezet szerint dohánytermékeket - a szaküzletek kivételével - csak elkülönítve lehetne árulni, s az üzletekben a kiadóhelyek számát is korlátoznák. Eszerint háromezer négyzetméternél nagyobb boltban három, annál kissebben pedig csupán egyetlen ponton lehetne cigarettát vásárolni. (Korábban voltak tervek arra nézve is, hogy általánosságban csökkentik a dohánytermékeket áruló üzletek számát, de ezt egyelőre elvetették - a szerk.) Rendelkezni szeretnének arról is, hogy a cigarettásdobozokon a dohányzás káros hatásait bemutató, elrettentő képeket kell majd elhelyezni - ez szintén a jövő év közepén valósulhatna meg.
A javaslatot a tárca által kezdeményezett - s lapunk birtokába került - "salátatörvény" tartalmazza, amely számos más területről is rendelkezik. A minisztérium pontosítani szeretné azt is, hogy milyen esetekben kell mentőt vagy betegszállítót hívni a betegekhez. Az EüM az év elején választotta szét a mentési feladatokat. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) a sürgősségi mentést, míg a magáncégeket tömörítő Országos Betegszállító Szolgálat (OBSZ) a szakszemélyzetet nem igénylő betegszállítást végzi. Az első hetekben ugyanakkor számos gond merült fel: az OBSZ arra panaszkodott, hogy feladataikat nem tudják megfelelően ellátni. Bár a problémák azóta rendeződni látszanak, a jogszabálytervezetben részletesen meghatározzák, milyen esetben ki a felelős a betegért. Az esetek többségében az orvos dönti el, hogy mentőt vagy betegszállítót hív, a pontosítást azzal indokolják, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint erre szükség van.
A tervezet szerint az egészségügyi dolgozók pihenőideje a jövőben beszámítható lenne a munkaidőbe. A változtatás oka, hogy a jelenlegi szabályozás pontatlansága miatt előfordulhat, hogy a kötelező pihenőidő betartásával nem teljesíthető a heti 40 órás kötelező munkaidő, így egyes orvosok vagy nővérek esetében előfordulhat, hogy nem kapják meg a teljes fizetésüket. A módosítás azonban csak azokra a kórházakra, rendelőkre vagy háziorvosokra lesz alkalmazható, amelyek nem tudják betartani a törvényes munkaidő teljesítését.
A salátatörvényben ezeken kívül foglalkoznak a szakmai kamarák etikai vizsgálati szabályaival, megteremtenék a lehetőségét, hogy a betegek ne csak közokiratban, hanem teljes bizonyító erejű magánokiratban is visszautasíthassák a kezeléseket, s rendelkeznének arról is, hogy a több mint öt éve nem praktizáló orvosok és ápolók csak akkor állhassanak újra munkába, ha bővítik korábbi ismereteiket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jogszabályban egyébként végleg megsemmisítik az irányított betegellátási rendszert (ibr). A modellkísérletnek induló kezdeményezés "fénykorában" kétmillió ember ellátását végezték benne, s a lényeg az volt, hogy a betegutak hatékony szervezésével költségmegtakarításokat érjenek el. A rendszer bukásához hozzájárult, hogy lesújtó képet festett róla jelentésében az Állami Számvevőszék, a mostani intézkedést pedig az indokolja, hogy az Országgyűlés elfogadta az egészségbiztosítási reformot, amelyben az ibr értelmezhetetlen, hiszen a betegek útját a megalakuló egészségpénztárak szervezik majd. A korábbi rendszerben részt vevő ellátásszervezők kötelesek lesznek az összes általuk kezelt adatot megsemmisíteni.
Információnk szerint a jogszabálycsomag a jövő héten megy közigazgatási egyeztetésre, s csak ezt követően kerül a kormány elé. Az Országgyűlés március-április tájékán foglalkozhat vele, de várhatóan még a tavaszi parlamenti ciklusban szavaznak róla a honatyák.
A tárca szerint a Fidesz hazudik
A március 9-ei népszavazás tétje már nem csak a háromszáz forintos vizitdíj, hanem az ezerforintos vizitdíj megelőzése is - jelentette ki a Fidesz szakpolitikusa. Mikola István kijelentésére reagálva az Egészségügyi Minisztérium tudatta: a Fidesz szemérmetlen hazugsággal próbálja az embereket a vizitdíj eltörlésére ösztönözni. Az ellenzéki politikus szavait azzal indokolta, hogy a világon a piaci egészségügyi rendszerek példája azt mutatja, hatféle technikával tud pluszbevételhez jutni a magánbiztosító vagy -pénztár. Ezek közül az egyik megoldás a beteg által fizetett önrész, vagyis a vizitdíj és a kórházi napidíj megemelése. A tárca ugyanakkor leszögezte: a kormány nem emeli ezer forintra a vizitdíj összegét. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter közben úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy a népszavazás után is megmarad a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj is.
Gyurcsánynak már van jelöltje
Nem politikus, a magánszférában is tevékenykedett, ismeri az egészségügyi finanszírozást és a nyugdíjrendszert, felügyeleti és ellenőrzési területen is dolgozott és nő - ennyit lehet tudni arról, ki lesz az egészségbiztosítási reform végrehajtását felügyelő kormánybiztos. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a jelöltje már megvan, de a nevét egyetlen szocialista vagy kormányzati forrásunktól sem tudtuk meg. Értesüléseink szerint egyébként Bokros Lajos volt pénzügyminisztert is kapacitálták a posztra, de nem vállalta el a feladatot. Úgy tudjuk, hogy a kormányzati körökön kívülről ajánlott biztost várhatóan hétfőn mutatja be a kormányfő. Feladata egyébként szűkebb lesz a korábban tervezettnél, s az egészségpénztárak kisebbségi részvénycsomagjának értékesítéséért felel majd, míg az egészségbiztosítási törvény végrehajtási rendeletei kiadásának koordinációját a Miniszterelnöki Hivatal, illetve Kiss Péter kancelláriaminiszter végzi. Értesüléseink szerint a kormánybiztos személyéről tegnapig nem egyeztettek az SZDSZ-szel, a tárgyalás a napokban várható.
(2008.02.22. 10:36)
Ez is érdekelhet
Népszava online - Népszava
Legjobban: