Egymilliárd áldozatot szedhet a dohányzás a század végéig.
A kórházakban és az iskolákban is rá lehet gyújtani 74 országban, és az emberiség kétharmada olyan államokban él, amelyek nem tiltják a munkahelyi dohányzást - állapította meg legutóbbi elemzésében az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO).
A vizsgált 193 ország közül 107-ben nem vezetnek statisztikát a fiatalok dohányzási szokásairól és a felnőttekéről sem, és mindössze 20 országban vezettek be teljes tilalmat a dohánytermékek reklámozására, illetve a dohánygyárak szponzorációs tevékenységére.
A kormányok világszerte évi 200 milliárd dollár bevételhez jutnak a dohánytermékekre kivetett adóból, de ennek csak a 0,2 százalékát fordítják a dohányzás visszaszorítására, és a nikotinfüggők mindössze 9 országban vehetnek igénybe teljes körű leszoktató kezelést, amelyet legalább részben az állam finanszíroz.
Ha ez így megy tovább, akkor a század végéig egymilliárd ember halhat meg a dohányzástól. "Már most is évente 5,4 millió embert visznek el a dohányzás miatt fellépő betegségek, és ha a kormányok nem lépnek azonnal, akkor 2030-ban már 8 millióan lesznek" - nyilatkozott Margaret Chan , a WHO főigazgatója.
A dohányzás ráadásul a szegény országokban terjed a leggyorsabban. "A ragály gócpontjának áthelyeződése a fejlődő világba a megbetegedések és a korai elhalálozások számának soha nem látott emelkedéséhez vezethet, ráadásul éppen azokban a térségekben, ahol a leggyengébb az egészségügyi rendszer" - mondta Chan.
A jelentés szerint hat területen van szükség határozott kormányzati fellépésre: a dohánytermékek árát és adóját emelni kell, reklámozásukat pedig a gyárak szponzori tevékenységével együtt szigorúan tiltani. Mindenkit figyelmeztetni kell a dohányzás következményeire, és a nemdohányzókat meg kell védeni a passzív dohányzástól. A leszokni vágyóknak minden segítséget meg kell adni, és végül átfogó felmérésekre van szükség a fogyasztási szokásokról.
Legjobban: