A férfiak körében csökkent, a nőknél viszont nőtt a rendszeresen dohányzók aránya az elmúlt években. Magyarországon 2014 és 2019 között 22,3 százalékról 23,9 százalékra nőtt a dohányzó nők aránya a lakosságon belül, míg a férfiaké 2009 óta 36,08 százalékról 30 százalékra csökkent.
Ez az aggasztó tendencia az újonnan diagnosztizált tüdőrákos esetek számában is egyértelműen kimutatható - írja a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója (MTT OSZ) a május 31-i dohányzásmentes világnap kapcsán.
Hét évvel rövidebb ideig él egy dohányos
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2016 között a nőknél csaknem 40 százalékkal több új tüdőrákos megbetegedést jegyeztek fel, miközben a férfiaknál ennél kisebb, 15 százalék körüli volt a növekedés üteme ebben az időszakban. Ez a ráktípus rendkívül agresszíven pusztít, vezető halálok a daganatos betegségek körében. Itthon száz emberből kevesebb mint húszan élnek még legalább öt évig az első diagnózis után. A tapasztalatok szerint a szűrőprogramok kiterjesztésével és a modern kezelésekkel kiugró mértékben javulnak a betegek esélyei a hosszabb, teljesebb életre. A legeredményesebb megoldás azonban még mindig a dohányzás abbahagyása - hívja fel a figyelmet a szakmai grémium.
Bogos Krisztina tüdőgyógyász-onkológus, az MTT OSZ vezetője szerint a dohányosok átlagosan hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nemdohányzók. Hozzátette, ebben a hevített termékek használata sem jelent megoldást, mert azok is károsak a tüdőre, szív- és érrendszerre, és nem bizonyított, hogy ne lennének rákkeltőek.
Korábban felismerhetik a betegséget
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakember szerint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2014-ben elindított, időközben további kilenc centrumra kiterjesztett HUNCHEST I-II. program korlátozott létszámú célcsoportoknál már lehetővé teszi a betegség korai felismerését alacsony dózisú CT-szűrés segítségével, ami komoly eredmény. A program sikeres folytatása kiemelt jelentőségű napjainkban azért is, mert a koronavírus-járvány sokakat visszatartott a vizsgálattól, aminek következményeként havi szinten akár 30 százalékkal is csökkenhetett az újonnan regisztrált tüdőrákos betegek száma. Félő, hogy sok esetben emiatt megcsúszik a pontos diagnózis felállítása, ami késlelteti a kezelés megkezdését, rontva a betegek esélyeit.
Pozitív fejlemény, hogy Magyarországon 2011 és 2016 között összességében kilenc, az 50 év alattiak körében pedig 20 százalékkal nőtt annak az esélye, hogy a tüdőrákban szenvedő betegek a diagnózis felállítása után még legalább öt évig élnek. A 17-18 százalékos, javuló túlélési aránnyal az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk. Ez az eredmény a betegség korai felismerésével, a megfelelő terápia alkalmazásával ugyanakkor meghaladhatná a 60 százalékot, jelentősen csökkentve az évi hatezerre tehető tüdődaganatos halálozást.
Habár a tüdőrák okozta kihívásra egyre több válaszunk van, muszáj hangsúlyozni, hogy a tüdődaganat és a tüdőt érintő egyéb megbetegedések elkerülésének leghatékonyabb módja a dohányzásról való leszokás. A KSH adatai szerint a leszokottak aránya szinte egyáltalán nem változott az elmúlt 10 évben. Minden dohányzó számára fontos üzenet kell legyen, hogy minél előbb kezdi el a leszokást, annál több az esélye az egészséges életre.
Leszokást segítő kampányt indított a Korányi intézet
A dohányzásmentes világnap alkalmából az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet elindította az Élj tiszta tüdővel! elnevezésű, dohányzóknak szóló kampányát, mely támogatást ad a leszokáshoz. Az intézmény közleménye szerint napjainkban az egészségtelen táplálkozás után a dohányzás járul hozzá a legtöbb halálozáshoz Európában és Magyarországon is. Egy magyar dohányos évente átlagosan 2816 szál cigarettát szív el. Magyarországon a dohányzás felelős a halálozások 21 százalékáért, évente mintegy 25 és félezer ember hal meg a dohányzással összefüggő szövődmények miatt.
A magyar dohányosok 92 százaléka naponta rágyújt, többségük 18 éves kora előtt rászokott a cigarettára, negyedük maximum 10 szál, több mint felük 10-20 szál, egyötödük pedig 20 szálnál is több cigarettát szív el naponta. Ezzel nemcsak egészségüknek ártanak, hanem pénztárcájuknak is: a rendszeres dohányzók havi több tízezer forintot költenek dohánytermékekre .
A dohányzók harmada szeretné abbahagyni a dohányzást, tisztában van azzal, hogy szenvedélye káros az egészségre, ezért többen próbálkoznak a leszokással. A dohányzás következtében több mint 7 ezer mérgező és legalább 70 ismert rákkeltő vegyület jut a szervezetbe, ami szinte minden szervrendszerben károsodást idézhet elő. A dohányfüst a dohányzó környezetére is káros. Gyermekekben és serdülőkben akadályozza a tüdő egészséges fejlődését, aminek következtében emelkedik az idült légzőszervi betegségek, így az asztma és a korai COPD kialakulásának kockázata.
Ez is érdekelhet
A kezdeményezéssel és a leszokással kapcsolatos további információ olvasható az eljtisztatudovel.hu weboldalon. A honlapról letölthető a Korányi intézet "Gond Egy szál se!" alkalmazása is, amely segít elhatározni, megtervezni és megkönnyíteni a leszokás folyamatát, továbbá hozzájárul a szükséges motiváció és önbizalom fenntartásához .
Legjobban: