Újévtől nem dohányzom!
Ismét fordult a naptár. Az óév utolsó perceiben, megilletődve az idő könyörtelen sebességétől, pezsgővel a kezünkben sokan teszünk önmagunknak ígéretet: ezentúl jobban vigyázunk magunkra, elmegyünk orvoshoz, egészségesebben élünk, "csak azért is" leadjuk felesleges kilóinkat, sportolni fogunk és így tovább. Talán a leggyakrabban ez a fogadkozás hangzik el: újévtől nem dohányzom! Sajnos, nem egy ígéret feledésbe merül később a józan hétköznapokban. De miért ne lehetne Ön a kivétel? Adjon igazi tartalmat elhatározásának, hogy minél több, boldog, egészségben töltött új esztendőt kaphasson cserébe! Néhány megfontolásra érdemes gondolattal, hasznos jó tanáccsal szeretnénk segíteni ebben.
Miért éppen most? A sorsdöntő, sorsjavító elhatározás mindig jókor születik, de így ünnepek után különösen aktuális. Gondolja végig: a téli ünnepek idején, karácsonytól újévig az átlagosnál többet van együtt a család, a baráti kör, többet tartózkodunk zárt helyiségben. Bármennyire is vigyáz valaki, a "dohányzásra kijelölt" erkély, konyha vagy mellékhelyiség mellett bizony a lakás egész légterét átjárhatja ilyenkor a dohányfüst. A nem dohányzó családtagok ilyenkor még többet szenvednek a passzív dohányzás ártalmaitól: a gyermekorvosok nemegyszer találnak összefüggést a gyerekek felső légúti betegségei és a szülők cigarettázása között, nem is beszélve a rossz mintáról, amit a gyerek lát és sajnos, egyre alacsonyabb életkorban majd követni is fog. Ha a dohányos komolyan elgondolkodik ezen, erőt adhat elhatározásához az a szeretet és felelősség, amit családtagjai iránt érez. Különösen, ha belátja: szeretteinek még sokáig szükségük van őrá, így nekik is jót tesz azzal, ha saját szervezetét, egészségét nem mérgezi tovább.
Ne várja meg a vészjelzést! Egy felmérésből kiderült, hogy azok között, akik sikeresen leszoktak a dohányzásról, legnagyobb számban azok voltak, akik megromlott egészségük, az egészségkárosodás első vészjelei következtében jutottak arra az elhatározásra, hogy leteszik a cigarettát. A családtagok védelme, a munkahelyi tilalom, a spórolási szándék is szerepelt a motivációk között, de a legtöbben mégis a krónikussá váló köhögés, a nehezen vett levegő, a fizikai teherbírás romlása, netán az első infarktus, vagy az érszűkülettől fájó lábak miatt mondtak le a dohányzásról. De miért kell ezeket megvárni? Sajnos, az összefüggés a dohányzás és a legtöbb haláleset hátterében álló szív- és érrendszeri betegségek, daganatok, az immunrendszer gyengesége stb. között olyan egyértelmű, hogy csak idő kérdése ezek valamelyikének (vagy akár egyszerre többnek is) a bekövetkezte.
A dohányzás (a passzív is) minden statisztika tanúsága szerint megalapozza, elősegíti ezeknek a súlyos betegségeknek a kialakulását. Azonban a cigaretta nemcsak az érintettek életkilátásait, hanem az életminőségét is jelentősen rontja: például a férfiak nemigen gondolnak arra, hogy még nemi életükre, férfias teljesítőképességükre is hat a dohányzás. Pedig a merevedési zavarok hátterében bizony nem ritkán állnak a dohányzás okozta érrendszeri károsodások (hogy a nők számára kevéssé vonzó sárga fogakról, dohánybűzös leheletről már ne is beszéljünk).
Önkéntes füstadó? A középkorban volt bevett szokás a füstadó: mivel egy-egy telken több család is élt, nem telkenként, hanem "tűzhelyenként" adóztatták a jobbágyokat. Modern korunkban már kivetni sem kell ezt az adót, hiszen a dohányosok önként befizetik minden szál, minden doboz cigaretta árának arányában az állam kasszájába. Ha a dohányos kiszámolja, egy évben mekkora összeget költ szenvedélyére, mennyit ereszt szó szerint a szélnek, meg fog döbbenni: ebből az összegből esetenként futná egy, eddig luxusnak tartott szép utazásra, egy hitel nélkül megvásárolható plazmatévére, mosogatógépre, egy igazán elegáns kosztümre, stb.. Határozza el, hogy mától magára költi ezt az eddig elfüstölt összeget. Napról napra erősítheti az elhatározását, ha az ily módon megtakarított pénzt félreteszi egy perselybe vagy egy befőttesüvegbe, és látja, hogyan gyűlik, hogyan hozza egyre közelebb valami régóta vágyott tervének megvalósulását!
Kérjen segítséget! A dohányzásról leszokni nem könnyű, de Ön többféle segítséget is igénybe vehet. Legelőször is saját lelkierejét, felelősségérzetét - erősítse ezt azzal, hogy tervezze meg, készítse elő, tegye tudatossá az elhatározását. Ragaszkodjon a kitűzött dátumhoz: január elsejétől (de lehet ez más nap is) többé nem dohányzik! Nézzen körül a lakásában, a munkahelyén: tüntessen el minden olyan tárgyat, amely a dohányzásra emlékezteti, például a hamutálcákat, öngyújtókat, cigarettásdobozokat, dohányreklám-ajándéktárgyakat. Jól látható helyre (monitor szélére, íróasztalára, hűtőszekrényre, stb.) helyezzen el kis papírszeleteket, amelyen az elhatározásának egy-egy oka, érve, vagy arra utalás szerepel! Lehetnek ezek fényképek is, olyan kincseiről, amelyekben még nagyon sokáig örömet szeretne találni, családjáról, kertjéről, vágyott úti céljáról, stb.
Legyen türelmes magához: az első időszak kellemetlenségei gyorsan megszűnnek. Kérjen segítséget környezetétől is, segítsenek elkerülni a kísértést, legyenek megértőek, ha az átmenet nehézségekkel járna. Kerülje el a füstös helyeket, a régi beidegződések helyett igyekezzen új szokásokat kialakítani. Például a kávé-cigaretta rituálé helyett főzzön egy jó teát vagy facsarjon egy üdítő narancslevet a reggeli első gyors munkahelyi megbeszéléshez. Végül, de nem utolsósorban, kérjen szakszerű segítséget! Háziorvosa, a kerületi tüdőgondozó, vagy a legközelebbi dohányzásról leszokást segítő ambulancia munkatársai szívesen segítenek, ellátják olyan segédeszközökkel, amelyek enyhítik majd a nikotin hiányát, és hasznos jó tanácsokkal segítik a teljes életmódváltásban, egészsége megőrzésében. Minden szempontból hasznos, ha az elhatározásnak egy teljes körű kivizsgálással, egészségi állapotfelméréssel is súlyt ad: néhány hónap múlva meglepve fogja látni, hogy a cigaretta elhagyásával mi minden változott, hogyan szabadult meg a mérgektől a szervezete, mennyit javult a közérzete.
Legjobban: