Az, hogy mennyit és milyen gyakran iszunk - nem az alkalmanként fogyasztott átlagos alkoholmennyiségről van szó - befolyásolja a különböző okokból bekövetkező halálesetek kockázatát, a Nemzeti Egészségügyi Intézet új tanulmánya szerint.
"Összességében az eredményeink hangsúlyozzák a mértékletesség fontosságát. Aláhúzzák az ivási szokások megfigyelésének fontosságát az alkohollal összefüggő egészségi állapotok vizsgálata során" - mondta Ting-Kai Li a Nemzeti Egészségügyi Intézet alkoholizmussal foglalkozó részlegének igazgatója.
Rosalind A. Breslow, a járványügyi és megelőzési kutatórészleg munkatársa, illetve Barry I. Graubard, a Nemzeti Rákintézet statisztikusa egy 1988-as nemzeti egészségügyi szűrés eredményeit tanulmányozták. A résztvevő közel 44 ezer embernek csaknem a fele rendszeres alkoholfogyasztónak minősítette magát, akik legalább 12 alkalommal ittak az előző évben. 2002 végére több mint 2500-an meghaltak közülük. Breslow és Graubard összehasonlította e haláleseteket az alkoholfogyasztási szokásokkal. Eredményeikről az Alcoholism: Clinical and Experimental Research márciusi számában számolnak be.
A kutatók azt találták, hogy a férfiaknál az alkoholfogyasztás gyakorisága és mennyisége ellentétes hatással van a keringési megbetegedések miatt bekövetkező halálozásra. Akik egy alkalommal ötnél több italt döntenek magukba, 30 százalékkal nagyobb eséllyel halnak meg szívbetegségben, mint azok, akik beérik egy adaggal. A mennyiséget férfiak esetében összefüggésbe hozzák a rákos megbetegedésekkel is. Másfelől viszont a gyakoriság épp ellenező hatással van a szívbetegségekre.
Akik legalább 120 alkalommal fogyasztottak alkoholt egy évben, 20 százalékkal kisebb valószínűséggel lettek szívbetegek, mint azok, akik csak 1-36 alkalommal tettek így. A szóban forgó tanulmány nem foglalkozik az okok feltárásával. Nők esetében a gyakori alkoholfogyasztás jelentősen növelte a rákos megbetegedések kockázatát, a mennyiség növekedésével pedig növekedett a halálozási arány, betegségtől függetlenül.
Korábbi tanulmányok már kapcsolatba hozták a visszafogott alkoholfogyasztást a keringési betegségekből bekövetkező halálozás csökkenésével, a nagymértékű ivást pedig a halálozás növekedésével. Ezek a tanulmányok tipikusan az egyén átlagos fogyasztását mérték fel. Breslow szerint annak az a hátránya, hogy nem tesz különbséget azok között, akik ritkábban isznak de sokat, és akik gyakran isznak, de keveset. Breslowék tanulmánya az első, amely vizsgálja mind a gyakoriságot, mind a mennyiséget.
A kutatók megjegyezték, hogy a férfiaknak nem tanácsos napi két italnál, a nőknek napi egy italnál többet fogyasztani. A nők szervezetében általában kevesebb a víz, ezért ugyanannyi alkohol elfogyasztása után a nők véralkohol-szintje magasabb értéket mutat, mint a férfiaké.
Legjobban: