Ha az Oscar-díj nem is vándorolt Leonardo DiCapriohoz az Aviátorban nyújtott alakításáért, meg kell hagyni, a kényszerbeteg ábrázolása zseniális volt. DiCaprio a filmben Howard Hughes-t alakítja, aki repülőgépek tervezésével és a TWA légitársaság irányításával foglalkozik, ráérő idejében pedig több millió dolláros költségvetésű mozikat forgat. Sikeres ember, de... egy kicsit furcsa.
Rögeszme felsőfokon
Az első három perc - orvosi szemszögből - a film egyik kulcsjelenete. A kicsi Howardot fiatal édesanyja fürdeti, közben a betűzést gyakoroltatja vele: k-a-r-a-n-t-é-n, és vizsgáztatja: tudod-e, mi a kolera, tudod-e, mi a tífusz? Gondosan végigmossa a kisfiút a szivaccsal, majd kezébe veszi a gyermek fejét, ránéz, és azt mondja: "Nem vagy biztonságban." Szavainak szuggesszív hatása egy életen át elkíséri a férfit. Nincs biztonságban. Retteg a betegségektől.
A neurotikus állapotok egyik legsúlyosabb formájában a beteg éber állapotában akarata ellenére jelennek meg a kínzó tudattartalmak. Megpróbál védekezni ellenük, hiszen még a beteg számára is irracionálisak és én-idegenek, de ez gyakran sikertelen. A rögeszmés zavarok három formában jelenhetnek meg: a kényszergondolatok esetén gyakran nyomasztó, az egyén értékrendszerével össze nem egyeztethető gondolatok törnek be a tudatba; kényszerkésztetés esetén olyan indítékot érez, hogy önmagának vagy másoknak ártson. Ha a beteg kényszercselekvő, cselekszik. Irracionálisat vagy irracionális mennyiségben.
Rettegés a fertőzéstől
Howard Hughes kényszercselekedeteinek legkorábbi tünete a tisztaságmániához kapcsolódik. A betegség kezdetén viselkedése csak furcsának és különcnek tűnik, amikor görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy alkalmazottja lesöpörje a hajtókáján ücsörgő szöszt. Nem eltúlzott kérés valakitől, aki újraépíttet egy repülőgépet pusztán azért, hogy a szegecsek a fémtestbe simuljanak. Apróság. De az éttermi mosdókban lejátszódó jelenetek nem hagynak kétséget afelől, hogy ez az ember nagyon beteg. DiCaprio játéka egy tisztasági kényszerrel küzdő személy hétköznapi poklába enged betekintést: addig súrolja a kezét, amíg vér serken belőle, és megtisztult állapotában nem hajlandó hozzáérni semmihez, ami betegséget terjeszthet. A tisztasággal kapcsolatos kényszeres ceremóniák esetén a beteg minden igyekezete arra irányul, hogy megszabaduljon a beszennyeződéstől. Ez a kényszer felülír minden társadalmi és személyes normát: a filmbeli mágnástól egy mozgássérült kér segítséget a mosdóban, akinek kérését figyelmen kívül kell hagynia a a tisztálkodási rítus kellős közepén. Ezt követően - ahelyett, hogy hozzáérne a kilincshez - az ajtófélfának támaszkodva várja ki, amíg valaki bejön az ajtón. A kényszerbeteg élete egy idő után ellehetetlenül: a rituálék egyre több időt vesznek igénybe, és nem ritkán a személyes tárgyak is megsínylik a túlzott félelmet: DiCaprio a film során többször is kidobja vagy elégeti méregdrága öltönyeit és ingjeit, és az ábrázolt életszakasz mélypontján meztelenül ül egy lezárt filmvetítőben, mosdatlanul, ápolatlanul - biztonságban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Na, még egyszer..!
A betegek kényszercselekvései és kényszergondolatai a feszültség levezetését szolgálják, aktív elkerülő magatartásról van szó. Ha a beteget megakadályozzák a cselekedetek végrehajtásában, a szorongás nem egyszer pánikállapotig súlyosbodik. Az ismétlési kényszer egy már végrehajtott cselekvés - többnyire előírt számú - ismétléséből áll. DiCaprio remekül alakítja az "őrületet": amint veszélyben érzi testi épségét, ismételgetni kezdi az utolsó gondolatfoszlányt, amely a roham elhatalmasodása előtt megragadt a fejében. Az igazán betegek valamilyen szinten tudatában vannak viselkedésük abnormalitásának; filmünk főhőse is menekül a szituációból, és emberfeletti akarattal szakad el az ismételt szótól: k-a-r-a-n-t-é-n.
Ez is érdekelhet
A film érzékenyen ábrázolja a kényszerbetegek kiszolgáltatottságát. Egy jelenet erejéig még a néző is visszatartja a lélegzetét: Hughes-t legnagyobb riválisa hívja meg ebédre, és mint kiderül, tisztában van a férfi állapotával: gondosan előkészíti a maszatos poharat a feltűnő ujjlenyomattal, a tányéron párolt hal várja semmibe révedő, döglött szemekkel és az étkészlet tisztasága is kívánnivalót hagy maga után. Ha jól belegondolunk, ez még egy egészséges embernek is elég lenne ahhoz, hogy szó nélkül álljon fel az érintetlen asztaltól. Milyen lehet a látvány egy tisztasági kényszerben szenvedőnek...?
