Ijesztő adatokat közölt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás hatásait vizsgáló, 2018-as jelentése . A WHO szerint világszerte körülbelül egymilliárd ember gyújt rá rendszeresen, vagyis minden hetedik ember használ valamilyen dohányterméket. Bár a dohánylevelek elfüstölésének hagyománya a mai Egyesült Államok területéről terjedt el, jelenleg mégis a világ túloldalán a legnépszerűbb: Kína 1,3 milliárd fős lakosságának a harmada, vagyis körülbelül 315 millió ember cigarettázik, Indonéziában pedig még ennél is nagyobb arányban élnek ezzel a káros szenvedéllyel, a férfiak több mint háromnegyede (76 százaléka) gyújt rá rendszeresen. A WHO jelentése szerint a világ dohányosainak nagyjából 80 százaléka alacsony, illetve közepes jövedelmű országokban él, amelyekben ráadásul az egészségügyi ellátás lehetőségei is korlátozottak.
A fenti számok tükrében az sem meglepő, hogy az aktív vagy passzív dohányzás több mint hétmillió ember haláláért felelős minden évben, vagyis átlagosan minden hatodik másodpercben meghal egy ember a cigaretta füstje miatt kialakuló betegségek egyikében. A világ hetedét varázsütésre valószínűleg semmilyen módszerrel nem lehet leszoktatni a cigarettáról, de kutatók dolgoznak már azon, hogy kevésbé káros megoldásokat találjanak. A cél az lenne, hogy a füsttel a szervezetbe kerülő égéstermékek (például a bizonyítottan rákkeltő metán, bután, arzén, etánsav, kadmium vagy aceton) a lehető legkisebb mértékben károsítsák a dohányzók egészségét. Megoldást jelenthetnek az olyan, cigarettát kiváltani hivatott alternatívák, mint például az e-cigi, a snüssz , vagy a hevítésen alapuló termékek? Többek között erre a kérdésekre kereste a választ az idén Varsóban megrendezett Global Forum on Nicotine (GFN), amelynek fő témája a nikotinfogyasztáshoz való tudományos és fogyasztói hozzáállás volt. A konferencián (amelyre a HáziPatika.com is meghívást kapott) több mint 80 egészségügyi szakértő és kutató tartott előadást a nikotinfogyasztási szokások változásairól, és a legújabb tudományos eredményekről.
Miért akarunk újra rágyújtani?
A dohányzás iránti vágyat elsősorban a dohánynövényben található alkaloida, a nikotin váltja ki. Rövid távon és kis mennyiségben a nikotin élénkséget, izgatottságot, a figyelem fokozódását és koncentrációnövekedést okoz, emellett az étvágyat is csökkenti. A nikotin a tüdő erein keresztül a vérbe szívódik fel, ahonnan eljut a test bármely régiójába. Az agyba jutva azokhoz a receptorokhoz kötődik, amelyek eredetileg az acetil-kolin - egy idegi hírvivő - kötődéséért felelősek, itt az idegsejteket jeltovábbításra készteti, ez pedig élénkítő hatást gyakorol az idegrendszerre.
Lynne Dawkins, a London South Bank University kutatócsoportjával arra volt kíváncsi, hogyan hat a nikotinbevitel a dolgozók teljesítményére. Az eredmények szerint a dohányos megfelelő nikotinbevitel mellett jobban teljesít, mint amikor megvonják tőle a cigarettát, viszont nem teljesít jobban, mint a nemdohányzó kontrollcsoport tagjai. Vagyis a nikotin önmagában nem javít a teljesítményen, csupán szinten tartja azt a dohányzó személynél.
Bár a dohányosok többsége úgy érzi, hogy a cigaretta segít a stressz leküzdésében, kutatások szerint mégis nagyobb mértékű stresszről számolnak be, mint a nemdohányzó személyek. A cigarettázók körében ráadásul majdnem kétszeres a depresszió kialakulásának a veszélye is - igaz, a depressziós tünetek rendszerint felerősödnek, ha a páciens leteszi a cigarettát. A nikotinbevitellel tehát kialakul egy se veled, se nélküled viszony, amelyben azonban a legnagyobb veszélyt az égés során keletkező anyagok jelentik. Egyetlen slukkal ugyanis közel hétezer vegyületet szívunk magunkba, ebből közel 100 toxikus, több mint hetvenet pedig bizonyos daganatok kialakulásával is összefüggésbe hoztak. A cigarettát felváltó alternatívákkal ezeknek a vegyületeknek a jelentős részétől megkímélheti a szervezetét a felhasználó.
"Az Európai országok közül Svédországban a legalacsonyabb a dohányzáshoz köthető megbetegedések aránya - itt ugyanis a cigaretta helyett a snüssz nevű terméket használják" - hívta fel a figyelmet David Sweanor, az ottawai egyetem jogi professzora. A snüssz nem csak a magyar piacon számít viszonylag ismeretlennek, hiszen kizárólag Svédországban forgalmazzák, és ehhez hasonló is csak néhány országban kapható. A termékek tulajdonképpen kis tasakok, amelyekben speciális, gőzöléssel előkészített dohánylevelek vannak. Ezeket a szájba, a fogínyhez helyezik el, a levelekben lévő nikotin így közvetlenül a nyálkahártyán keresztül szívódik fel. Nincs égés, így a dohányfüsttel szervezetbe jutó káros anyagoktól sem kell tartani. Persze ez a termék sem veszélytelen, egyes kutatások már igazolták, hogy a rendszeres használata megnöveli a szájüregi gyulladások és fogínybetegségek előfordulását. Viszont fontos szerepe lehet abban is, hogy Svédországban a legalacsonyabb a tüdőrák okozta halálesetek száma egész Európában.
A nemdohányzók jogaiért harcoló egyesület tanácsadójaként is dolgozó professzor szerint a fogyasztókat különböző adókedvezményekkel lehetne a kevésbé káros alternatívák irányába terelni. Ez ugyan először némi többletkiadást jelenthet az egészségügyi ellátórendszernek, a befektetés azonban hosszú távon mindenképpen jövedelmező, hiszen a dohányzáshoz köthető megbetegedések csökkenésével a költséges terápiák is kevesebb pénzt vonnak el. David Sweanor szerint a hevítésen alapuló dohánytermékek elterjedésével csupán három év alatt harmadával csökkent a hagyományos cigaretta iránti kereslet Japánban. Ezeknek a termékeknek is fontos szerepe lehet tehát a kevésbé káros nikotinfogyasztási hagyományok meghonosításában.
Legjobban: