A dohányzás, az alkoholfogyasztás és rovarirtó, illetve növényvédő szerek olyan mértékben károsítják a spermákat, hogy az nem csupán az érintett férfiak gyermekeire, hanem több generációra is kihatással lehet. Ők így nem csupán maguknak, hanem az utódaiknak is ártanak káros szenvedélyükkel - állapították meg amerikai kutatók.
Az Idahói Egyetem kutatói állatkísérletekkel kimutatták, hogy például a rovarirtó és növényvédő szerek okozta spermakárosodás négy generáción keresztül is hat. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az apa egészségi állapota nagyobb hatással van a következő generációk egészségére, mint azt korábban gondolták.
Az amerikai kutatók patkányokon vizsgálták a vinklozolinként ismert, hormonkárosító gombaölő szerek hatását. Ezek az anyagok módosítják a spermiumok génszerkezetét, például azokat a géneket, amelyek a feltételezések szerint felelősek az embereknél a prosztatarák kialakulásáért.
A kezelt patkányoknál egyértelmű volt a károsodás, ráadásul a prosztatájuk megnagyobbodott, reprodukciós képességeik romlottak, és veseproblémák is felléptek náluk. Ez a hatás pedig a negyedik generációnál is megfigyelhető volt.
A kutatók elismerték, hogy a patkányokat nagyon magas vinklozolin mérgezésnek tették ki, ám szerintük a vizsgálat eredménye így is bizonyítja, hogy a toxinok okozta spermakárosodás öröklődik.
A kutatás eredményével kapcsolatban Cynthia Daniels, a Rutgers Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy azoknál a férfiaknál, akik nagyon sokat isznak, szintén megfigyelhető a spermiumok károsodása. A kutató, aki könyvet írt a férfi és a női reprodukciós képességekről, azt is hozzátette, hogy a nikotin is bekerül a spermába - éppen úgy, ahogyan a véráramba.
Ez is érdekelhet
"Nem tehetünk úgy, mint ha nem történne semmi" - figyelmeztetett a professzor, aki éppen ezért a gyermeket vállaló fiataloknak mértékletes életmódot javasol. "Ha fiatal férfi lennék, nem innék sok alkoholt és nem szívnék el napi két doboz cigarettát, ha gyermekvállalást terveznék" - tette hozzá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: