A vizsgálat kezdetén a tudósok először két csoportra osztották a kísérleti egereket, majd az egyik csoport tagjainak tetrahidrokannabinolt (THC, a marihuána aktív összetevője), a másiknak pedig placebót adtak három napon keresztül. Ezek után megtanították az egereknek, hogyan adhatnak be maguknak nikotint, amit akkor juttattak a szervezetükbe, ha az állatok átdugták az orrukat a ketrec egy bizonyos pontján.
Az egerek nem minden esetben voltak képesek megtanulni ezt a trükköt. A könnyebben tanuló egereket a tudósok szerint nagyrészt az motiválta, hogy megkapják nikotinadagjukat - vagyis ezek voltak azok az egerek, akik függővé váltak. A THC-val kezelt egerek 94 százaléka volt képes sikerrel megtanulni, hogyan adhat be magának nikotint. Ugyanez az arány a placebót kapott egerek esetében csak 65 százalék volt. Ezen kívül a THC-t kapott állatok sokkal keményebben is dolgoztak, hogy megszerezhessék a nikotint - egy dózisért akár 17-szer is hajlandóak voltak átdugni az orrukat a ketrecen, míg a placebós csoport tagjai sokkal könnyebben, már 11 próbálkozás után feladták.
Természetesen sokkal gyakoribb az az eset, hogy valaki a dohányzásról tér át a marihuánára (ebben az esetben a cigaretta a belépődrog), de egyre többen vannak olyanok, akik a kannabiszról szoknak át a rendszeres dohányzásra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mostani kutatási eredmények szerint "a kannabisz-fogyasztás hosszú távú hatásai között úgy tűnik, ott szerepet a nikotinfüggőség is" - olvasható a című tudományos szaklap aktuális számában megjelent tanulmányban. Mivel azonban a kísérleteket egereken végezték, a tudósok egyelőre nem biztosak benne, hogy emberek esetében is ugyanez a helyzet. Valószínűleg a függőség kialakulásában más, például genetikai és szociális tényezők is szerepet játszanak.
Legjobban: