Öröklődik a drogozás?

Ha időben visszafelé megyünk a gyógyítás történetében, sokszor találkozunk a mai fogalmak szerint kábítószernek minősülő anyagok alkalmazásával.

Fájdalomcsillapító és élvezeti szerként évezredek óta használjak a központi idegrendszert befolyásoló, főleg növényekből nyert hatóanyagokat, a meszkalint, nikotint, kokaint, ópiumszármazékokat. A különféle tudatmódosító, kábítószerek segítették őseinket, hogy a zord körülmények között is életben maradjanak, elviseljék a hideget, a sivatagi hőséget, a szomjazást, nagy fizikai terheket és a félelmet. A tudósok szerint nem kizárt, hogy a sok évezredes fogyasztás során a drogok "ismerete" már a génjeinkbe is beíródott.

A sámán osztotta a drogot

Sok ezer éve végeznek a gyógyítók beteg embertársaikon műtéteket, de a korszerű fájdalomcsillapítás, és főleg altatás, elterjedése előtt ezek a beavatkozások elképzelhetetlenek voltak erős kábítószerek nélkül. Az ásatások során előkerült leletek azt bizonyítják, hogy Földünkön mindenütt elterjedt a kábító hatású növények gyógyászati alkalmazása. Az Addiction című amerikai orvosi szaklap most arról számol be, hogy a pszichoaktív anyagokat az eddig feltételezettnél sokkal szélesebb körben használták őseink. Ausztrália őslakói például a kimerítő és veszélyes sivatagi vándorlások során nagy nikotintartalmú növényt rágtak. Ennek a pituri nevű növénynek az egyébként nem veszélytelen fogyasztását szigorú törzsi előírások szabályozták, és a biztonság kedvéért személyesen a sámán adagolta.

Az Andok 4-5 ezer méter magas fennsíkjain élők ma is rendszeresen kokaint fogyasztanak a mezőgazdasági munkák végzése során, enélkül ugyanis képtelenek lennének a zord körülmények között jelentősebb fizikai erőkifejtésre. A dél-kelet ázsiai Timor szigetének lakói az ásatások során talált leletek szerint már 13 ezer évvel ezelőtt rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztották a beteldiót, ami a nikotin az alkohol és a koffein után manapság is a negyedik leggyakrabban használt ajzószer világszerte.

Ősi multivitamin

Az Addiction cikke beszámol azokról a "trükkökről" is, amelyeket őseink a Föld különböző részein arra találtak ki, hogy a kábítószerek hatását fokozzák, gyorsítsák a felszívódást. Dél-Amerikai őslakói beöntés formájában juttatták a szervezetükbe a tudatmódosító szereket, így lehet elérni ugyanis a leginkább tartós és egyenletes hatást. A pituri növény leveleit mésszel összekeverve rágták, így a nikotin jobban felszívódik a száj nyálkahártyáján keresztül.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A drogok elterjedését az is elősegítette, hogy egyik-másik valóságos multivitamin forrás. 100 gramm kokalevél például annyi kalciumot, foszfort, vasat, A, B2 és E vitamint tartalmaz, mint a mai táplálkozási tanácsadók által javasolt napi szükséglet.

Vagyis a kábító hatású növények rendszeres fogyasztása őseink számára természetes dolog volt. A témával foglalkozó kutatók megkockáztatják azt a feltevést, hogy az adott körülmények között a drogfogyasztás szükségszerű evolúciós jelenség volt, a fizikai túlélést szolgálta.

Ennek azonban lehet egy igen súlyos következménye, nevezetesen a drogok ismeretének, felismerésének örökletessé válása. Mind valószínűbbnek látszik, hogy a velünk élő, öröklődő ősi tudás részét képezi az érzékelésünket, tudatállapotunkat átmenetileg megváltoztató drogok felismerése. Hogy ez a feltételezés megállja-e a helyét annak megválaszolására már nem kell sokáig várni, hiszen a génkutatók naponta szolgálnak újabb eredményekkel. Ahogy betegségeink, külső-belső tulajdonságaink genetikai összetevőit fel lehet térképezni, úgy kerülhet sor hamarosan olyan bonyolultabb kérdések megválaszolására is, hogy a kábítószerhasználatot segítik-e genetikai adottságok.

A mai bajok a múltban gyökereznek

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az egész világon egyre nagyobb társadalmi, egészségi, bűnüldözési problémát jelentő drogfogyasztás teljes egészében génjeink számlájára írható, és ezért el kellene fogadnunk, de kétségkívül más fényben tűnne fel az emberiség egyik súlyos gondja, ha megtalálnánk annak a múltban gyökerező közös eredetét. Enélkül nehéz ugyanis megmagyarázni, hogy a mai igen eltérő anyagi kulturális, társadalmi, civilizációs viszonyok közepette a drogprobléma miért mutat annyira hasonló jegyeket a világ csaknem minden országában.

A kábítószerrel való visszaélést manapság a legtöbb országban betegségnek és/vagy bűncselekménynek tekintik. A fentiekben vázolt történeti összefüggések alapján elképzelhető, hogy hamarosan még egy szempontot figyelembe kell vennünk. Lehet, hogy a tudatmódosító, pszichoaktív szerek azért is lettek ennyire veszélyes romboló anyagok, mert a mai társadalmak szinte egyáltalán nem képesek "fegyelmezni" tagjaikat. Az őseink által folytatott, közösségileg többé-kevésbé ellenőrzött drogfogyasztás helyét mára az egyének döntésén múló, alig befolyásolható kábítószerezés vette át - írja a témával foglalkozó cikkében az Addiction című szaklap.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.