Az asztma és a rák diagnosztizálása is jóval egyszerűbbé válhat, ugyanis a kilélegzett levegőben is megtalálhatók azok a molekulák, amelyek ezeknek a betegségeknek a jelenlétére utalnak.
Az amerikai Nemzeti Technológiai Intézet és a Coloradói Egyetem tudósainak egy csoportja kidolgozott egy eljárást, amelynek segítségével lézeres mintavétellel képesek a betegek leheletéből kivont molekulák alapján megmondani, hogy az illető milyen betegségben szenved.
Az eljárás egy nap talán majd lehetővé teszi az orvosoknak, hogy a beteg leheletéből következtessenek bizonyos betegségek jelenlétére. "Ez az eljárás teljes képet ad számunkra a beteg által kilélegezett molekulák mindegyikéről" - nyilatkozta Jun Ye, a kutatás vezetője. Az optikai frekvenciás fésű spektroszkópiát 1990-ben fejlesztette ki kutatótársa, John L. Hall és Theodor W. Hänsch (Max-Planck Intézet, Németország). A fejlesztésért 2005-ben fizikai Nobel díjat kaptak.
Minden egyes be és kilégzés alkalmával molekulák millióit szívjuk be, illetve fújjuk ki. Belégzéskor leggyakrabban oxigén, nitrogén, széndioxid, vízgőz, szénmonoxid és metán kerül a szervezetünkbe. Kilégzéskor pedig a széndioxid és az oxigén mellett különböző biomolekulákat is kifújunk, ezek azonban csak nagyon kis mennyiségben fordulnak elő, így mérésükhöz speciális eszközökre van szükség. Ezek a biomolekulák segíthetnek jelezni bizonyos betegségek jelenlétét.
A rossz lehelet már önmagában utalhat például fogászati problémára, de a metilamin jelenléte például máj, és veseelégtelenséget jelezhet, az emelkedett aceton-szint a leheletben cukorbetegségre utalhat, a nitrogén monoxid-szint mérése pedig az asztma diagnosztizálásának egyik módja lehet.
Ez is érdekelhet
Mostani kísérletük során a kutatók az optikai frekvenciás fésű spektroszkópia segítségével önkéntesek százainak leheletét elemezték. Módszerükkel nagy biztonsággal mutattak ki az önkéntesek lehelletében metánt, ammóniát és szén-monoxidot. Egy dohányzó hallgató esetében mág a kilégzett szén-monoxid mennyiségét is sikerült meghatározni a módszerrel: pontosan ötszöröse volt a nemdohányzó diákokának. Bár a kimutatás hatékonysága még nem igazolt, a spektroszkópos elemzés vonzó alternatívát jelent az orvosoknak és betegeknek egyaránt, hiszen egyszerű, olcsó és nem-invazív, azaz fájdalommentes diagnosztikai módszer lehet a jövőben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: