A vallásos szemlélet, és a hittel kapcsolatos kulturális tabuk befolyásolhatják az emberek egészségükhöz való hozzáállását, például azt, hogy milyen kezelési formát választanak, és mennyire működnek együtt az alkalmazott kezelések során az orvosokkal.
A szemész szakorvosok számára sokszor fontos lehet, hogy ismerjék a betegeik vallási hátterét. A glaucoma (zöld hályog) kezelésében például a páciens saját maga cseppent szemcseppeket hónapokon, éveken keresztül, rendszeres időközönként. A zöld hályog kezelését rendkívül megnehezíti, hogy akkor is kell a szemcseppeket használni, ha aktuálisan éppen tünetmentes a beteg. Ehhez meg kell nyerni a beteg együttműködését, hiszen a cseppek kihagyása visszafordíthatatlanul súlyos károsodásokhoz vezet. A problémát az okozza, hogy egyes vallások gyakorlása során vannak olyan időszakok (böjt), amikor tartózkodni kell az ételektől és a folyadékoktól is.
A liverpooli egyetem kutatói Nishant Kumar vezetésével megvizsgálták különböző vallási irányzatok, az iszlám, a hindu, a keresztény, a zsidó és a buddhista vallások böjti időszakához kapcsolódó előírásokat. A világ közel 20 százaléka muzulmán, és 15 százaléka hindu, mindkét vallásban fontos szerepe van a böjti időszaknak.
Dr. Kumar és munkacsoportja felmérést készített a muzulmán zöld hályogos páciensek között, a szemcseppek használatát illetően a Ramadán ideje alatt és az év egyéb hónapjában. A böjti időszak alatt sokkal kevésbé használták az előírásoknak megfelelően a szemcseppeket. Ha a zöld hályogos beteg egy időszakra felfüggeszti a szemcseppek használatát, akkor súlyos látásromlásra számíthat.
"A szemész szakorvosoknak figyelembe kell venni a vallási előírásokat, és fel kell hívniuk a beteg figyelmét a súlyos következményekre. Nemcsak a szemészeben, hanem a hematológiában, a neurológiában, az endokrinológiában a cukorbetegség kezelésében is fontos a rendszeres kezelés, és a kooperáció, ezért ezeken a területeken is fontos számolni a vallási nézetekkel".
Legjobban: