Valami van a levegőben...
A levegő szennyezettségének egyik mérőszáma a szén-monoxid-tartalom. A dohányzás az általunk belégzett szén-monoxid legfőbb forrása. A mérges gáz nem csak dohányzással, hanem ipari tevékenység révén is keletkezik. Szabványos egészségügyi határértékét, azaz a környezeti levegő megengedett szén-monoxid-szintjét 8,5 ppm-ben (ppm=pars per million) állapították meg. Azaz legfeljebb 8,5 CO-részecske lehet egymillió légnemű részecske között. Jóllehet, ez igen kicsi aránynak tűnik, de a szén-monoxid jóval erősebben kötődik a vér oxigénszállító hemoglobinjához, mint az oxigén vagy akár a szén-dioxid, így viszonylag kis mennyiségben is jelentősen csökkentheti a vér oxigénszállító képességét. Márpedig oxigén nélkül fulladásos halál fenyegeti a szervezetet. Jó okunk van tehát, hogy szigorú szabályokat állítsunk fel az egészségi károsodások elkerülése érdekében. Az Európai Unió is erre készül. A közterületi dohányzás teljes betiltása előtt szén-monoxid-mérésen alapuló kampányt indított a füstölés ellen és a leszokást segítendő.
Füstöljük ki a füstölést!
Irdatlan mennyiségű adatot köszönhetünk a Segítség-Kampány "Csökkentse a CO-szintjét!" nevű dohányzásellenes programjának, amelyet 2006 márciusában Markos Kyprianou, európai uniós egészségügyi biztos 27 tagállamban indított útjára. A kampány a kilégzett tüdőlevegő CO-mérésén alapszik. A szén-monoxid a dohány égésekor keletkezik, a dohányosok beszívják, majd kilélegzik. A levegőbe került gázt azután a nem dohányzók is éppúgy beszívják a levegő egyéb forrásból származó égéstermékeivel, a gépkocsikból származó és a fűtéssel a levegőbe juttatott gázokkal együtt.
A mérés a passzív dohányosok helyzetét is segít megismerni. Európában a kampány eddig eltelt másfél éve alatt 111.835-en voltak kíváncsiak arra, milyen a CO-koncentráció az általuk kilégzett levegőben, miután megtudták, hogy annak CO-tartalma arányos a dohányzás mértékével és az általa okozott egészségi károsodásokkal.
A hazánkban szervezett felvilágosító-kampányról és mérésekről Dr. Szilágyi Tibor, az Európai Bizottság magyar orvos-szakértője, belgyógyász, a dohányzás elleni küzdelem több mint 10 éve elkötelezett harcosa számolt be. A CO-mérés hasznos figyelemfelkeltő eszköznek bizonyult, melynek kapcsán egyrészt immár többet tudunk a dohányzás következményeiről, a passzív dohányzásról, másrészt közvetlenül és közvetett módon hatékonyan segíti a leszokási szándékot.
El a kezeket a vizipipától!
Minden szál cigaretta számít. A kilélegzett levegőben a szén-monoxid mennyisége arányosan nő az elszívott cigaretták számával. Minden egyes elszívott cigaretta 1,82-2,24 ppm-mel növeli a kilégzett CO-mennyiséget. Miután a CO csak lassan szorul le az őt szállító hemoglobinról, a hatás tartós, és minden szállal tovább rontjuk oxigénszállító-kapacitásunkat és tüdőnk működését. A saját kezűleg sodort cigaretta nem kevésbé ártalmas. Egy-egy szivarkával 3,1, egy adag pipadohány elszívásával 3,3 ppm-nyi szén-monoxidszint-növekedést idézünk elő a kilégzett levegőben. Végül meg kell említeni, hogy káros hatástól mentesnek mondott és kétségtelenül kátránymentes füstölnivaló, az egyre népszerűbb vízipipa a cigarettához képest ötszörösen, 11 ppm-mel növeli a CO-tartalmat! A vízipipa füstje tehát valóban kátránymentes ugyan, de szén-monoxid-tartalma, ami minden további nélkül átbugyborékol a vízipipában lévő vízen, sokkal nagyobb, mint gondoltuk, ezért egyáltalán nem veszélytelen.
A magyar (v)iszonyok
A kampány részeként hazánkban eddig 1886 mérés adatait dolgozták fel. A gyorsan elvégezhető és nagyon érdekes, csaknem szórakoztató vizsgálat résztvevőinek átlagéletkora 34 év volt. Örvendetes, hogy míg a teljes lakosságban a dohányosok aránya 35-40%, addig a vizsgálatra jelentkezők 89%-a aktív dohányos volt, ami azt jelenti, hogy érdekli őket káros szenvedélyük hatása és a leszokás lehetősége.
Az elfüstölt dohánytermék az esetek 99%-ában a cigaretta, a maradék 1% kézzel sodort cigaretta volt. Nálunk a szivar, szivarka és pipadohány kevésbé népszerű. Gazdagabb nyugat-európai országokban és természetesen Angliában magasabb a szivarozók és a pipázók aránya.
A nem dohányzók kilégzett tüdőlevegőjében 0-6-os ppm közötti értékeket. Az aktív dohányosokra 5 és 30 ppm közé eső, átlagosan 17-es ppm volt jellemző, vagyis az egészségügyi határérték kétszerese! Egyébként a legnagyobb szén-monoxid-érték a magyar vizsgálat során 87 ppm volt egy olyan férfi esetében, aki naponta 4 doboz cigarettát füstöl el, és épp a vizsgálat előtt nyomta el a csikket.
Dohányosoknak kiszolgáltatva
Passzív dohányzáskor a kilégzett szén-monoxid-szint a dohányfüstben eltöltött idővel arányos.
"Én magam 3-as értéket produkáltam a sajtótájékoztató előtt. Ez az adat a háttérszennyezést dokumentálja - mondta Szilágyi Tibor, aki természetesen nem dohányzik. - A tévés kollegák az imént 28-as értéket fújtak. A háttérszennyezés jelentősebb részét mindenképpen a dohányzásnak köszönhetjük, az ipari szennyezés és közlekedés átlagosan 1-2 ppm-et ront csupán."
Azokban az országokban, ahol a dohányosok mérhetően több szén-monoxidot eregetnek, a passzív dohányosok eredményei is rosszabbak. Nemzetközi összehasonlításban hazánkban a nemdohányzók nagyon sok szén-monoxidot kénytelenek beszívni. A magyar passzív dohányosok a szén-monoxid-terhelést tekintve az európai államok között hátulról a 8. helyen állnak, ami azt jelenti, nem akarják, vagy nem tudják jól megvédeni magukat a dohányos embertársaik által kipöfékelt égéstermékektől. Ha valaki nyolc órát tölt el füstös légtérben, akkor kilégzett CO-értéke minimum kétszeresére növekszik, s ez az esetek nagy részében már eléri, vagy meghaladja az egészségügyi határértéket.
Az egyáltalán nem dohányzó magyarok átlagosan 3,9-es ppm értékkel számolhatnak kilégzett levegőjükben. Ez a 8,5-ös határértéknek kevesebb, mint fele, de miért ne legyen inkább nulla?
Áremelés, aminek örülhetünk!
A dohányosok kétharmada szívesen leszokna, ami a segítséget nyújtó kampányok programjain való részvétel is mutat. A Help-kampány reklámfilmjeinek időszakában nagyon megemelkedik az ingyenesen hívható Help-vonal forgalma. A beérkező hívások számából arra lehet következtetni, hogy januárban is minden évben megugrik a leszokási kedv, hiszen ez a fogadalmak időszaka, no meg az áremeléseké...
A kampány kiértékelése kapcsán minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az áremelés hatékony leszokást segítő eszköz. Azokban az országokban, ahol a dohánytermékek adótartalma és ára magas, a lakosság CO-terhelése alacsonyabb. A nemzetközi kampány eredményeiből az is egyértelműen kiderül, hogy a szigorú tiltás és annak betartatása kifejezetten hasznos intézkedés a dohányzók és nem dohányzók, azaz passzív dohányosok egészségvédelme érdekében. A lakosság átlagos kilélegzett szén-monoxid-szintje arányos a szigorral. A teljes körű, zárt közterületekre is kiterjedő dohányzási tilalom a nem dohányzók akaratlanul is belélegzett CO-mennyiségét a felére csökkenti!
Addig is, míg teljes lesz a tiltás...
...az Európai Unióban évente 650.000 dohányos és 80.000 passzív dohányos leli halálát e káros szenvedély miatt. Az elmondottak alapján csak örülhetünk, hogy a várakozásoknak megfelelően az Európa Parlament valóban nagy többséggel elfogadta a 2009-től bevezetendő általános dohányzási tilalmat a munkahelyeken és a zárt közterületeken.
Addig még van idő leszokni. A Help-kampány és a mérések folytatódnak.
Legjobban: