A pozitív érzelmek befolyásolhatják testünk biokémiai folyamatait. Tanulmányokból tudjuk, hogy azok, akik a szeretet, a szerelem, az öröm, a jóllét érzését átélik, azoknak az EKG-ja kedvezőbb szívritmust mutat, és kisebb az infarktus rizikója az esetükben. A boldogabb emberek immunrendszere védelmet nyújt a gyulladásos folyamatokkal szemben is. Az újabb kutatások szerint a psziché változása tehát sejtszinten is hat, vagyis a pozitív érzések az egészségünket védik. De hogyan lehetünk boldogok? Hogyan érhetjük el a pozitív pszichés állapotot?
Az ismert amerikai pszichológus, Carol Ryff a lelki elégedettség hat tényezőjéről ("oszlopáról") írt, és ezek immár a "pozitív pszichológia" alapelveinek is számítanak. Ryff elméletét a legérthetőbben egy Iowai Egyetemen készült összefoglaló szemlélteti , de kiegészítettük ezt a Spiegel Online egyik szakértőjének, Renate Franknak az értelmezésével is.
- Önelfogadás. Pozitív hozzáállás önmagunkhoz, a múlthoz való pozitív viszonyulás, a jó és rossz tulajdonságok elfogadása.
- Minőségi kapcsolatok teremtése másokkal. Kedvesség, megelégedésre, bizalmi viszonyra törekvés másokkal; törődés mások jólétével; erős empátia; odaadás; intimitásra való képesség; "adás és elfogadás" megértése az emberi kapcsolatokban.
- Autonómia. Gondolkodásban és tettekben (képes önmaga meghatározására; független; bizonyos értelemben ellenáll a társadalmi nyomásnak, ha a gondolkodásáról és a cselekvéséről van szó; belsőleg vezérelt a viselkedése; saját mércéjével méri magát).
- A komplex környezet megfelelő kezelésének képessége, a személyes szükségletek és értékek figyelembe vételével. Aktívan viszonyul a környezetéhez, megpróbálja formálni azt, kihasználja a lehetőségeket, és igyekszik a szükségleteinek megfelelően cselekedni).
- Értelmes életcélokat követ, van életcélja. Felismeri és követi is az általa meghatározott életcélt.
- A személyiség folyamatos kiterjesztése és fejlesztése. Folyamatos fejlődésre áll készen; kiterjeszti és fejleszti a saját személyiségét; nyitott az új dolgok iránt; kreatív; tudatában van a saját képességeinek; reflektál önmagára; javulást, fejlődést érzékel magán.
Mit tehetünk saját magunkért?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ryff szerint az érzelmi állapotunk még a náthát is elháríthatja - írja a Spiegel Online. Kutatók megfázást okozó vírusoknak tettek ki kísérleti személyeket és a csoportot közben pozitív "beavatkozásokkal" befolyásolták. E csoport tagjai ritkábban betegedtek meg, mint azok, akik nem kaptak semmilyen pszichológiai segítséget.
A boldogságunk társas kapcsolatainktól is függ
A német lap is felidézi, hogy egy megerőltető szellemi feladat, például egy vállalati prezentáció előadása után migrént kaphatunk, a partnerünktől való elválás után viszket a bőrünk, stressz esetén kiújul a herpeszünk. Azaz a testünk reagál a negatív érzésekre - és éppen így van ez a pozitív érzéseknél is, csak ilyenkor persze a "tünetek" is pozitívak.
De mit tehetünk mi magunk a saját "jóérzésünkért"? - erre próbál választ adni a Spiegel Online szakértők segítségével. Renate Frank pszichológusként könyvet is írt a témáról, és bár csodaszer nincs szerinte, de vannak olyan képességeink, amelyek elősegíthetik az ilyen pozitív emóciók kialakulását.
A boldogságot erősítheti bennünk például önmagunk elfogadása. Azok az emberek, akik állandóan a saját hibáikkal foglalkoznak, a "saját jóllétüket szabotálják". Így persze rögtön rossz hangulatba is kerülnek - ez egyfajta önigazolás is lehet - tehetjük hozzá.
A legtöbb ember tudná is egyébként, hogy mi tenne jót neki. A pozitív pillanatokat meg kell azonban örökíteni, nem szabad elfelejteni. Naponta felmérhetjük, egyfajta naplót vezethetünk arról, hogy hány pozitív és negatív élmény ért minket. Egy tanulmány szerint az ilyen "napi mérlegben" három pozitív élmény egyenlít ki egy rosszat. A partnerkapcsolatban ráadásul 5:1-hez az arány - erről korábban mi is írtunk .
Ha a mérleget helyesen állítjuk össze, akkor "broaden and build"-effektust ("szélesíts és építs"-hatást) válthatunk ki. Ez szélesítést (a pozitív élmények minél szélesebb körű megélését), azaz nyitottságot és kreativitást jelent, illetve ezáltal új képességek felfedezését, tehát építkezést. Így végeredményben pozitív visszacsatolást, felfelé tartó spirált alakíthatunk ki.
A génkutatókat is érdekli
A "jóllét" kutatásába immár génkutatók is bekapcsolódtak. Steven Cole, a University of California Los Angeles-i részlegének (UCLA) kutatója a magukat boldognak tartó emberek génjeit elemezte, majd összehasonlította azokat az emocionális mélyponton lévőkével. Az eredmény: a magányos emberek esetében számos "gyulladási gén" aktiválódott, vagyis Cole szerint a barátok a gyulladásokkal szembeni védekezéshez is hozzájárulnak.
Ez is érdekelhet
Egy floridai pszicho-neuroimmunológus, Michael Antoni pedig mellrákban szenvedőknek dolgozott ki terápiát stressz-kezelésre. Eredményeit hosszú távon - és sejtszinten! - igyekezett kimutatni: évek múlva szerint a pácienseinél kevesebb metasztázis-gén volt aktív, azaz az áttéteket okozó gének működése gátlódott. A jó érzéshez Renate Frank még egy tippet ad: szerinte az embereknek a saját erősségeikre, jó tulajdonságaikra kell koncentrálniuk. Ez a pozitív pszichológia egyik alapvető felismerése. "Azt kell építeni, ami erős" - magyarázta, utalva az úgynevezett "flow"-ra is. A Wikipedia szerint ezt a pozitív filozófiát, a Csíkszentmihályi Mihály által először megfogalmazott flow-élményt így definiálja: "az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől energiával töltődik fel, abban teljesen részt vesz, teljesen átadja magát a folyamatnak, és ebben örömét leli".
