A "légy pozitív" elvárás azzal a veszéllyel jár, hogy elkezdjük fetisizálni a boldogságot: azt érezzük, hogy mindig, minden körülmény közt boldognak kell lennünk. Ezt a belső elvárást nevezzük a "kell zsarnokságának" - rendkívül nyomasztó és szorongáskeltő állapotról van szó - írja Szondy Máté pszichológus a HVG oldalán megjelent cikkében .
Russ Harris ausztrál terapeuta boldogságcsapdának nevezi azt az állapotot, amikor a görcsös próbálkozás a boldoggá válásra éppen az ellenkező hatást fejti ki, ezáltal egyre feszültebbek, levertebbek, csalódottak leszünk.
A boldogságra való törekvés a következő módokon rombolhatja a boldogságunkat:
1. A gondolatokat nem lehet elnyomni
Minél inkább szeretnénk elkerülni egy adott gondolatot, az annál gyakrabban és erősebben fordul meg a fejünkben. Ha valaki a szorongáskeltő vagy rémisztő gondolatait igyekszik semmisnek tekinteni, azok - paradox módon - egyre erősebbé és kínzóbbá válnak számára.
2. Egyszer hasznos, többször káros
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Akadnak praktikák, amik segítenek átlendülni számunkra a nehezebb, lehangoltabb periódusokon. Ilyen lehet többek között akár egy pohár bor , egy tábla csoki, egy kis vásárlás, de akár egy-egy film vagy sorozat megnézése is. Szintén említhető a testedzés és a társas támogatás keresése, ezek ráadásul még hasznosak is. Sok olyan tényező van azonban, amelyek rövid távon javítják a hangulatunkat, hosszabb távon viszont negatív következményekkel járnak. Elég csak a túlzott alkoholfogyasztás vagy a túlevés kockázatát említeni.
3. A pénz nem boldogít
Kutatások igazolják, hogy az átlagosnál jobb anyagi nem helyzet önmagában nem feltétlenül tesz boldogabbá is minket. Ráadásul miközben az anyagi javakat üldözzük, könnyen elhanyagolhatunk olyan tevékenységeket, amelyek valóban pozitív hatással lehetnének ránk. E téren a társas tevékenységek ugyanúgy említhetők, mint az úgynevezett flow-élmény, amelynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, ezáltal energiával töltődik fel.
4. Elfelejtjük, mit miért csinálunk
Nagyon fontos, egy-egy tevékenységbe miért kezdünk bele. A mozgásról például köztudott, hogy képes javítani a hangulatunkat. Ha viszont menet közben folyton arra figyelünk, jelentkezik-e már a kívánt hatás, akkor könnyen kizökkenhetünk a sport által kiváltott flow-élményből. Nem mindegy tehát, hogy valamit azért csinálunk, mert élvezzük, vagy csupán azért, hogy a segítségével elérjünk valamit.
Ez is érdekelhet
"A boldogság általában melléktermékként jelenik meg; az aktív, társas kapcsolatokban, áramlat-élményekben és értelemteli tevékenységekben gazdag élet melléktermékeként" - írja Szondy Máté.
