Mi az első dolog, ami az eszünkbe jut, ha valaki azt mondja nekünk, hogy "ne gondolj a rózsaszín elefántra"? A legtöbb embernek természetesen szinte azonnal egy rózsaszín elefánt rajzolódik ki a lelki szemei előtt. Vannak azonban olyanok is, akik akármennyire erőlködnek, nem tudják összerakni a fejükben a leírt képet. Az afantázia egy nem túl ismert kórkép, amely tulajdonképpen a fantázia teljes hiányát jelenti. Kiderült, hogy ennek a jelenségnek eddig nem ismert haszna is lehet, legalábbis azoknak, akik a tudományos pályán szeretnének helytállni.
A fantázia hiánya sem jelent gondot
Az afantázia a legtöbb embernél nem okoz jelentős problémát a mindennapokban, egyszerűen azért, mert ezek az emberek el sem tudják képzelni, hogy milyen lehet elképzelni dolgokat. Ráadásul úgy tűnik, a pályaválasztásra is jelentős hatása lehet ennek az állapotnak. Egy kétezer emberen végzett kutatás arra világított rá, hogy az érintettek nagyjából 20 százaléka matematikával vagy számítástechnikával foglalkozik, illetve valamilyen hasonló tudományos területen tevékenykedik, ami az átlagos népességhez mérve magas arány.
Az afantázia ellentéte a hiperfantázia, amely a képzelet kivételesen élénk mivoltát jelzi. Talán nem meglepő, hogy ezek az emberek inkább a kreatív munkakörökhöz húzódnak, a tanulmány résztvevőinek negyede valamilyen képzőművészeti területen dolgozik. A két állapot közül egyébként az afantázia a kevésbé gyakori, nagyjából a lakosság 2 százalékát érintheti, míg a hiperfantázia előfordulása körülbelül 2,6 százalékos.
A kutatást végző Adam Zeeman professzor ugyanakkor hangsúlyozza: a vizsgálat nem tekinthető teljesen reprezentatívnak, ugyanis olyan afantáziás és hiperfantáziás emberek jelentkeztek rá, akik valamilyen módon kapcsolatban voltak az egyetemmel, így feltételezhetően magasabb iskolai végzettséggel is rendelkeznek. A vizsgált alanyok között azonban egyértelműen magasabb volt a tudományos pályán tevékenykedő afantáziások aránya.
Legjobban: