Ha hazudunk, az az egészségünkre is negatív hatással lehet. Az igazság eltitkolása ugyanis folyamatos koncentrációt igényel, hogy nehogy elszóljuk magunkat, amikor nem kellene. Kutatások szerint ezzel csak azt érjük el, hogy állandó nyomás alatt tartjuk magunkat, amely növelheti a depresszió, a poszttraumás stressz-szindróma és az obszcesszív-kompulzív zavar kialakulásának esélyét. A kockázat a hazugság nagyságával egyenes arányban nő.
Figyelemzavar és fizikai gyengeség
A titkolózás a figyelmünket is elvonja. Szakértők kimutatták, hogy rosszabbul teljesítettek a számítógépes teszteken azok, akiknek valamilyen titkot kell őrizniük. Sőt, megdöbbentő módon még a fizikai erőnlétünkre is hatással lehet a hazugság . Az ezt bizonyító tanulmány során a résztvevőket megkérték, hogy írjanak le egy papírra egy titkot. A nagyobb titkokat rejtegetők számára nehezebbnek tűntek a fizikai erőpróbák: úgy érezték, mintha a hazugság súlya szó szerint lehúzta volna őket.
Korábban halhatnak meg a hazudozók
Azok, akik titkolóznak vagy hazudnak az életük traumatikus eseményeivel kapcsolatban, hajlamosabbá válnak számos egészségügyi problémára. Egy másik tanulmány szerint például azok a holokauszt-túlélők, akik egy interjú során nyíltan beszéltek arról, miken mentek keresztül, 14 hónappal a vallomás után jobb egészségügyi állapotban voltak, mint azok, akik inkább titkolóztak. Egy másik kutatás pedig HIV-pozitív homoszexuális férfiakat vizsgálva jutott arra az eredményre, hogy a nemi irányultságukat eltitkoló betegek hamarabb haltak meg, mint azok, akik nyíltan felvállalták.
Nem betegszik meg minden titkolózó
Természetesen mindezek nem jelentik azt, hogy aki hazudik vagy titkolózik, az mindenképpen megbetegszik majd. A kockázat mértéke függ a témától, a titok súlyától, a titkolózás időtartamától, és attól is, hogy kinek hazudozunk. A szakemberek szerint egyébként a titkolózás önmagában nem is akkora probléma, hiszen vannak dolgok, amik nem tartoznak másokra. A gond akkor van, amikor a titok miatt hazudni is kezdünk.
Legjobban: