A passzív dohányzást már régóta összefüggésbe hozzák egy sor betegséggel, mint például az asztma, a szívbetegség és a tüdőrák. Egy új kutatás szerint azonban a mentális betegségek kockázatának növekedéséhez is vezethet.
Ha valaki sokáig szívja egy erős dohányos füstjét, azzal növekedhet az esélye az idegkimerültségre, depresszióra, skizofréniára és az elmezavarra - állítják brit kutatók. "Az Egyesült Államokban a nemdohányzók kb. 60 százalékát éri más dohányosok füstje. Az egészségi állapot javítása érdekében mindenkinek tisztában kellene lennie ezekkel a káros hatásokkal" - mondta a kutatás vezetője, Mark Harmer a Londoni Egyetem Közegészségügyi és Epidemiológiai Tanszékéről.
Hogyan készült a tanulmány?
Egészségkvíz: hosszú életre számíthatsz, ha tudod erre a 10 kérdésre a választ
A tanulmányhoz Hamer csapata 5500 nemdohányzó és közel 2600 dohányos adatait gyűjtötték össze. Egyikük kórelőzményében sem szerepelt mentális betegség a tanulmány kezdetén. Továbbá megmérték a nyálban található kotinin mennyiségét, amely megmutatja azt, hogy az illető mennyi dohányfüsttel érintkezik.
A nyomon követés hat éve alatt a résztvevők 14,5 százalékánál alakult ki a lelki kimerültség. Azoknál, akik nem dohányoztak, de sok füstöt szívtak be mások miatt 50 százalékkal nőtt az esélye a kimerültség kialakulásának, mint azoknál, akik nem kényszerültek passzív dohányzásra. A hatéves nyomon követési időszak során ráadásul a résztvevők 41 százaléka került pszichiátriára többek közt depresszió, skizofrénia, elmezavar, vagy más pszichés probléma miatt. Az erős passzív dohányosok aránya csaknem háromszoros volt azokhoz képest, akik nem lélegeztek be dohányfüstöt.
Stanton A. Glantz, orvosprofesszor, a Kaliforniai Egyetem a Dohányzásszabályozási Kutató- és Oktatási Központ igazgatója így kommentálta az eredményeket: "Ez egy fontos és gondosan kivitelezett tanulmány, amely megmutatja, hogy a passzív dohányzás sokkal veszélyesebb lehet, mint azt korábban gondolták." Dr. Norman H. Edelman, az Amerikai Tüdőszövetség tudományos tanácsadója egyetértett ezzel:
Egy másik szakember azonban megkérdőjelezi az eredmények érvényességét. Míg a füst fogékonyabbá tehet a mentális problémákra, az arra hajlamosak általában sokkal több időt töltenek füstös környezetben. Dr Ted Schettler, a Tudományos és Környezetegészségügyi Hálózat tudományos igazgatója szerint lehetséges, hogy "a nikotin összefügg a pszichológiai problémák lehetőségének növekedésével. Másfelől könnyű belátni, hogy akik stresszes körülmények között élnek, több dohányfüsttel is érintkeznek. Nem hiszem, hogy ezt a tényezőt el lehetne különíteni" - tette hozzá.
Animáció: HáziPatika.com
Legjobban: