A Brighton és Sussex Orvostudományi Egyetem kutatói az agy, a test és a háttérzajok kapcsolatát vizsgálva 17 egészséges felnőttről készítettek funkcionális MRI -felvételeket, miközben ötperces részletekben váltakozva játszottak le nekik természetből felvett hangokat, illetve mindennapi mesterséges eszközöktől származó zajokat.
Eközben a résztvevőknek feladatokat is teljesíteniük kellett, hogy mérni lehessen a figyelmüket és a reakcióidejüket. A szívverésüket monitorozva pedig a vegetatív idegrendszer működésében fellépő változásokat igyekeztek felfedezni. A vegetatív idegrendszer az akarattól független működések szabályozását látja el, így például felelős a légzésért, a vérnyomásért, a testhőmérsékletért, az anyagcseréért és az emésztésért.
A természetes hangok hatása
Az fMRI-felvételek tanúsága szerint a mesterséges hangok a befelé irányuló figyelemre jellemző agyi területeket aktivizálták. Ez a személyek számára fontos dolgok miatt érzett aggodalomra jellemző, amely olyan állapotokkal áll kapcsolatban, mint a depresszió, a szorongás vagy a poszttraumás stressz szindróma . Ezekben az esetekben a résztvevők reakcióideje is lassabb volt. A természetes eredetű hanghatások ellenben a kifelé irányuló figyelmet erősítették.
A szívverésben ugyancsak tapasztaltak apró eltéréseket a kutatók, amelyeket a vegetatív idegrendszer idézett elő. Ennek egyik része, a szimpatikus idegrendszer főként a stresszhelyzetben kialakuló stresszválaszért felel, így például a "harcolj vagy menekülj" ösztönért. Az ilyen típusú érzéseket a természetes hangok csökkentették, erősítették viszont a paraszimpatikus rendszer hatásait, amely általánosságban a szervezet életének mindennapos fenntartását szolgálja, egyben elősegíti a test relaxációját is.
Érdekesség, hogy az eredmények nem voltak minden tesztalany esetében egyformák. Azoknál, akik a szimpatikus idegrendszer fokozott működésével, tehát stresszesebb állapotban kezdtek bele a vizsgálatokba, a természetes hangbejátszások nagyobb arányban bizonyultak pihentetőnek. Akik viszont aktuálisan kevésbé voltak a szimpatikus rendszer hatása alatt, összességében még enyhe erősödést is éreztek a két típusú háttérzaj hallatán.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Csak néhány perc séta a szabadban
Cassandra Gould van Praag, a tanulmány vezető szerzője szerint a felfedezésnek elsősorban azokra nézve lehet jelentős haszna, akik stresszes életet élnek. "Mindenkinek csak ajánlani tudok egy kis sétát természetes környezetben, akár fáradtnak és megviseltnek érzi-e éppen magát, akár nem. Már annak is lehetnek előnyös hatásai, ha csak pár percre tudunk kiszabadulni a négy fal közül" - fogalmazott a kutató. Hozzátette, a kutatási eredményektől inspirálva ő maga is igyekszik minél több időt tölteni friss levegőn, de még ha munkája az asztal mellé láncolja, akkor is internetről letöltött természetes hang-összeállításokat hallgat. Mint elmondta, ezeknek szintén pozitív a hatásuk.
A kutatás résztvevői a számukra kellemes, ismerősen csengő hangok hallgatása közben teljesítették legjobban a figyelmük mérése érdekében kiadott feladatokat. Az esőerdő hangjai például csak akkor pihentetőek igazán, ha ismerős számunkra a dzsungelkörnyezet. Az ideális háttérhang megtalálása tehát rendkívül fontos, hiszen ez segít a leginkább abban, hogy hatékonyabban tudjunk relaxálni. Cassandra Gould van Praag rámutatott, hogy hasznos lehet eközben olyan mesterséges hangok kizárása is, mint az utcai zajok vagy az autók zúgása.
Ez is érdekelhet
Forrás: time.com
