A számítógépes program az ujjakra helyezett szenzorok segítségével ellenőrzi a felhasználó gyerekek szívverését.
A Rage Control (Dühkezelés) című speciálisan dühkezelési gondokkal küzdő gyerekek számára írt program működési elve, hogy a játék során csak akkor lehet sikereket elérni, ha a játékos ügyel arra, hogy alacsonyan tartsa a pulzusát. A gyerekek ujjaira erősített szenzorok továbbítják a felhasználó szívverését a programba, amely letiltja a játékos fegyvereit, amennyiben túl gyorsan kezd verni a szíve, ezért a páciens gyakorlatilag rákényszerül, hogy megtanulja kontrollálni az érzelmeit . Nézze meg az angol nyelvű bemutató videót!
A szakértők egyetértettek abban, hogy a Bostoni Gyerekkórház kutatói által kifejlesztett játékprogram jelentős mértékben javította a problémás gyerekek dühkezelési képességeit. "Az agy végrehajtó-irányító központja és az érzelmekért felelős központ közötti kapcsolat jellemzően nagyon gyenge a súlyos dühkezelési gondokkal küzdő emberek körében, azonban a most kifejlesztett játékprogram segítheti a két terület együttes működést és erősítheti a köztük lévő kapcsolatot" - nyilatkozta Dr. Joseph Gonzalez-Heydrich, a tanulmány egyik résztvevője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Bostoni Gyerekkórházban végzett vizsgálatok során 9-17 éves gyerekek két csoportját hasonlították össze. Mindkét csoport azonos standard dühkezelési tréningen vett részt, azonban az egyik csoport tagjai a hagyományos kezelés mellett naponta 15 percet játszottak a Rage Control című játékkal is.
A tanulmányból kiderül, hogy mindössze ötnapi videojátékos kezelés után már sokkal hatékonyabban tudták kontrollálni a szívverésüket a gyerekek, mondta Peter Ducharme, a tanulmány szerzője, aki bízik benne, hogy a gyerekek a játék hatására az élet többi területén is képesek lesznek visszafogni az érzelemkitöréseiket.
Ez is érdekelhet
A tanulmány eredményeit, valamint a részletes beszámolót az Adolescent Psychiatry című tudományos szakfolyóirat legutóbbi kiadásában publikálták.
