Ha kiégésről van szó, a szakemberek már népbetegségről beszélnek. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) egyik legfrissebb felmérése szerint a kiégés (burnout) 2030-ra első helyen fog állni a leghalálosabb betegségek között, megelőzve a szívinfarktust és az AIDS-t is. A betegségnek gazdasági hatásai is jelentősek, Nagy-Britanniában 4 millió, az USA-ban pedig 550 millió munkanap vész el (az összes munkavállalóra vetítve) a kiégés miatt.
Egy friss spanyol kutatás szerint, melyet a Zaragoza Egyetemen 409 munkatárs részvételével végeztek, a munkavállalói kiégésnek két kulcsfaktora van: a munkahelyi stressz (főként a monotonitás és a túlterheltség érzése), illetve az elismerés hiánya. A kutatás szintén kimutatta, hogy szükséges a monotonitás valamilyen formájú megtörése, illetve nem egészséges, ha valaki hosszú ideig ugyanazt a munkát végzi, vagy egy munkahelyen dolgozik.
A Mercer HR tanácsadó cég felmérése (What’s Working), melyben fél év alatt 17 különböző országból közel 30 ezer amerikai munkavállalót kérdeztek meg, megmutatta, hogy szemben a 2005-ös 23 százalékkal, jelenleg az amerikai dolgozók 32 százaléka új munkahelyet keres a jelenlegi helyett. További 21 százalékuk nem biztos felmondásában, azonban gondolatban már rég elhagyta munkahelyét. A távozás aránya a fiatalabbak körében nagyobb arányú, a 25-34 év közötti alkalmazottak körében 40 százalék, míg a 24 évesek és annál fiatalabbak körében 44 százalék.
A kanadai vállalatok számára pedig a munkavállalói morál és a kiégés jelenti a legnagyobb problémát egy friss felmérés szerint. A több mint 3000 megkérdezett vezető 54 százaléka a morál elvesztését és a kiégést tekintette a legnagyobb munkahelyi problémának, megelőzve a tehetséges munkatársak elvesztésének kockázatát (51 százalék).
Egészségkvíz: hosszú életre számíthatsz, ha tudod erre a 10 kérdésre a választ
"Pontos adatok és felmérések nincsenek arra nézve, hogy hány embert érinthet hazánkban a kiégés szindróma, a burnout. Az viszont bizonyos, hogy egyre többen, és egyre fiatalabb korosztály keres meg minket ezekkel a tünetekkel. Tapasztalataim szerint korábban jellemzően a 40 év felettieket érintette a kiégés, napjainkra viszont ez már a 30-as éveikben járókra is jellemző" - mondta el Bikfalvi Réka, a Lélekkel az Egészségért Alapítvány vezetője.
A kiégés szempontjából veszélyeztetettek, akik nagy nyomás alatt dolgoznak, kevés a sikerélményük, sok és nehéz helyzetben lévő és/vagy ingerült emberrel találkoznak, illetve nehéz és lelkileg megterhelő élményeket élnek át. A kiégés legsúlyosabb szakmai következménye az empátiás kapacitás kimerülése.
Testi tünetekben is jelentkezik a kiégés, ilyen például az alvászavar, a testsúlyváltozás, a pszichoszomatikus tünetek, a kipihenhetetlen fáradtság érzése és a gyakori betegeskedés. Jellemző továbbá a krónikus szorongás, a depresszív reakció, a hipománia (elhúzódó felpörgött állapot), a rögeszmésség, az érzelmi távolságtartás, az ingerlékenység, a gyakori balesetezés és a táplálkozási zavarok is.
Ez is érdekelhet
A Lélekkel az Egészségért Alapítvány a kiégés jelentőségét felismerve egy széleskörű akkreditált programot alakított, mely a kiégés stádiumainak fontos témáival foglalkozik. Mivel a kiégés továbbra is a pedagógusokat és egészségügyben dolgozókat veszélyezteti legnagyobb arányban, az alapítvány ezen akkreditált programot pedagógusoknak, segítő foglalkozású szakembereknek dolgozta ki, de szolgáltatás formájában bárkinek elérhetővé tette. Témaspecifikus csoportokat kifejezetten a szülőkre és a pszichoszomatikus betegekre is kidolgozott.
Legjobban: