Túl kevés alvás
Ha hosszú távon nem alszunk eleget, akkor ez növeli az időskori elbutulás és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Agyunknak az a legjobb, ha van egy jól megszokott alvási rutinunk, amelytől csak nagyon ritkán térünk el. Alvászavarok esetén kerüljük a koffeint és az alkoholt, valamint lefekvés előtt egy órával már ne nézegessük a laptopunkat és a telefonunkat.
Magány
Kutatások igazolják, hogy az emberek, akik sokat vannak egyedül, ritkán járnak társaságba, nagyobb valószínűséggel válnak Alzheimer-kórossá . Éppen ezért figyeljünk oda arra is, hogy legyen társasági életünk.
Gyorsételek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik sok hamburgert, sült krumplit, csipszet és üdítőt fogyasztanak, kisebb az agynak az a része, amely a memóriáért és a szellemi egészségért felel. Az agyvédő étrendnek sok bogyós gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonafélét, diófélét és leveles zöldséget kell tartalmaznia. Emellett fontos, hogy kerüljük a túlevést is, mivel az elhízás is nagyon rossz hatással van az agyunkra.
Túl hangos zenehallgatás
Ha túl hangosan hallgatunk zenét fülhallgatón keresztül, akkor akár már 30 perc alatt károsíthatjuk a hallásunkat. Ráadásul a halláskárosodás az idősebbeknél gyakran kéz a kézben jár az Alzheimer-kórral, illetve az agyszövetvesztéssel. A probléma alapját az képezi, hogy az agynak túl sok munkájába kerül megérteni a bömbölő hangjeleket, emiatt nem képes eltárolni a hallottakat a memóriánkba. Ha ezt szeretnénk elkerülni, soha ne hallgassunk zenét hangosabban az eszköz maximum hangerejének 60 százalékánál.
Mozgásszegény életmód
Minél hosszabb idő telik el az életünkből rendszeres sportolás nélkül, annál nagyobb az esélyünk a demenciára, sőt a cukorbetegségre, a szív- és érrendszeri betegségekre és a magas vérnyomásra is. Heti háromszor 45 perc közepes intenzitású mozgással már sokat tehetünk agyunk egészségéért is. Érdemes továbbá kerülni a dohányzást.
Forrás: webmd.com
