Létezik egyáltalán?
Az életközépi válság (angol nevén midlife crisis) a harmincas és hetvenes éveink közt köszönthet be az életünkbe, és sokkal bizonytalanabbá, elégedetlenebbé tehet bennünket az életünk egyes területein elért eredményeinkkel. Már ha létezik egyáltalán ez a jelenség.
Egy ausztrál tudós, a Melbourne-i Egyetemen tanító Dr. Nick Haslam szerint ugyanis ez az időszak a növekedés és a boldogság új dimenzióit nyitja meg az emberek számára, és éppen érettebb felnőttként válunk elégedettebbekké, magabiztosabbakká, erősebbekké, és minden korábbinál pozitívabban láthatjuk a világot.
Krízis bármikor adódhat
Dr. Haslam szerint krízisekkel az életünk szinte bármely szakaszában számolnunk kell, ami adódhat egy szerettünk elvesztéséből, munkanélküliségből, megélhetési problémákból, válásból, költözésből vagy bármi egyébből is. Sőt, a szakember szerint már a középkorúság meghatározása is problematikus. Ezt támasztja alá egy 2009-es svájci tanulmány is, melynek szerzői arra jutottak, hogy minél idősebbek vagyunk, annál későbbre datáljuk a középkorúságunk, illetve az életközépi válság beköszöntét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mikor kezd öregedni az emberi agy?
Mint oly sok mindenről, erről is megoszlik a tudósok véleménye. Egy korábbi kutatás szerint a negyvenedik életév betöltése után minden évtizedben nagyjából 5 százalékkal csökken az agy tömege. Egy 2017-es kutatás szerint viszont ez az öregedés már 25 évesen megkezdődik. Ugyanis az agy-gerincvelői folyadék (CSF) áramlása már a húszas éveink közepén lassulni kezd. Ennek a folyadéknak a mozgása a légzéshez és a pulzushoz is kapcsolódik, de sokan a sclerosis multiplex és a magas vérnyomás kialakulásához is kötik. Az Imperial College London kutatói pedig arra jutottak, hogy az agy szürkeállománya a középkorúaknál kezd el zsugorodni, a fehérállomány pedig negyvenéves korunk körül.
Forrás: dailymail.co.uk
