A pszichológusok beazonosították a boldogság két kulcsfontosságú tényezőjét. "Korábbi kutatások kimutatták, hogy a jókedv fokozódhat az élet főbb változásait követően, mint amilyen egy új párkapcsolat, idővel azonban visszatér a korábbi szintre. Munkánk során kifejlesztettünk egy modellt, ami segíthet az intenzívebb érzés megőrzésében. Két fő részből áll: hogy továbbra is kutassa az ember a pozitív, változást hozó élményeket; illetve, hogy később is értékelje, amit elért, ne akarjon túl hamar ismét változtatni" - mondta el Kennon Sheldon, a pszichológiai tudományok professzora.
A kutatáshoz Sheldon szerzőtársával, a Kaliforniai Egyetem kutatójával, Sonja Lyubomirskyvel 481 embert kérdezett ki a boldogságról. Hat héttel később egy akkortájt bekövetkezett pozitív változást idéztek fel, amitől az alanyok jobban érezték magukat. Ezután újabb hat hét elteltével felmérték, hogy a jó hangulat megmaradt-e. Néhányuknál igen, de a legtöbbjüknél elmúlt. Ezek után a pszichológusok tesztelték, majd igazolták a jókedv megmaradását előre jelző modelljük működését.
"A nagy többség hozzászokott a változáshoz, aminek először örült" - magyarázta Sheldon. "Azért halványodott el az érzés, mert ennél is többre vágytak, az igényszintjük megnőtt; esetleg már nem jelentett a változás további pozitív élményeket, például már nem járnak szórakozni a kedvesükkel, és inkább egy csinosabbat szeretnének. Csak egy páran tudták továbbra is értékelni, amit kaptak. Ők hosszú távon sem estek vissza az eredeti hangulati szintre."
Genetikai és egyéb tényezők miatt egyedi alap boldogságszint alakul ki, mely elég széles skálán mozog. Sheldon kutatása megmutatja, miként tréningezhetjük magunkat arra, hogyan maradhat a topon. "A terapeuta segíthet abban, hogy a lehangoltak jobban legyenek, kutatásunk pedig rávilágít arra, miként lehet a jóból még jobb" - mondta el Sheldon. Azt is hozzátette, hogy a körülményekben bekövetkezett változások nem feltétlenül egyenértékűek egy újonnan vásárolt termékkel.
Habár a megszerzett tárgy is jó kedvre deríthet, de azt minden nap újra és újra át kell élni, és értékelni azt, amit képvisel ahhoz, hogy tartós élvezetet nyújtson. "A megvásárolt tárgyakkal az a baj, hogy általában csak úgy vannak. Nem juthatunk általuk változatos pozitív élményekhez. Ráadásul egyfajta függőséghez is vezethetnek, ezért általában csak pillanatnyi örömünket leljük benne. A modellünk erre is nyújt megoldást. Ha felújítottuk a házunkat, élvezzük ki a környezetváltozást, de semmiképp se hasonlítsuk össze a szomszédéval."