Mint a Pszichológia blog legfrissebb bejegyzésében írják: minden egyes érzelmi állapotok jelentős hatást képesek gyakorolni a gondolkodási, megismerési folyamatokra. Gordon Bower (1981) például az informatika fogalomrendszerében gondolkodva hálózatként kívánta szemléltetni emlékezeti tárunkat, amely csomópontokból (emlékképek, elemek) és azokat összekötő kapcsolatokból épül fel. Bower úgy vélte, hogy az érzelmek is rendelkeznek ilyen csomópontokkal. Így például szomorú hangulatban valaki hajlamosabb lehet negatív emlékképeket, információkat előhívni (amelyek további negatív elemekkel lehetnek összeköttetésben), befolyásolva gondolkodási folyamatát, ami pedig meghatározza viselkedését az adott helyzetben.
Vajon ki vagyunk-e szolgáltatva aktuális érzelmi állapotainknak? - teszi fel a kérdést a blog szerzője. A válasz pedig: nem. "Képzeljük csak el, milyen lenne, ha pusztán napi hangulataink függvénye lenne, hogyan gondolkodunk és viselkedünk! Már hangulatunk polaritása is meghatározza ezt a befolyást: pozitív hangulatban általában erősebb ez a hangulati illeszkedés/hatás, míg negatív hangulatok esetén gyakran gyenge vagy hiányzik.
Ennek hátterében az ún. hangulatkarbantartás jelensége állhat, amely feltételezi, hogy a személy szándékosan próbál megszabadulni kellemetlen érzéseitől (motivált erre, mert például védi önértékelését, csoportja értékelését, teljesítményét stb.)" - áll a bejegyzésben.
Hozzáteszik: a hangulatok befolyásoló erejét gátolhatják vagy megtámogathatják egyes személyiségváltozók is. Ilyenek például az általános szorongásszint, az általános düh/ellenségesség, a rágódó vagy gondolatelterelő stílus, továbbá az önértékelés vagy önbecsülés .