Egy új tanulmány megerősítette, hogy az emberek a középkorú éveiket viselik a legrosszabbul. Azonban van egy pont, azaz egy bizonyos életkor, amikor nyomorúságunk a csúcspontjára ér. A fejlett országokban ez 47,2, a fejlődő országokban pedig 48,2 év. A tanulmányhoz 132 nemzet - 95 fejlődő és 37 fejlett ország - adatait használták fel, hogy meghatározzák a kor és a közérzet közötti kapcsolatot. A kutatók arra jöttek rá, hogy minden országnak van egy U-alakú boldogsággörbéje, amelynek a mélypontja a 40-es éveink végére esik.
Mi okozza a válságot?
A tudósok szerint a társadalmi helyzet, az oktatás minősége, a családi állapot, valamint a munkanélküliség aránya is jelentősen befolyásolja a hogylétünket. A rettegett életközépi válságért többek között a globalizáció fokozódása, valamint a pénzügyi problémák is felelősek.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy minden boldogsággörbe U-alakú. Ez tehát azt jelenti, hogy nem maradunk sokáig a görbe - vagy inkább gödör - alján. Igaz, arra még jó pár évet kell várnunk, hogy a húszas éveinkben tapasztalt boldogság újra visszatérhessen az életünkbe. A szakemberek számításai szerint ezt később, a hetvenes éveinkben járva tapasztalhatjuk meg újra.
Létezik egyáltalán az életközépi válság?
Akinek vészesen közeledik a 47. születésnapja, az se keseredjen el, ugyanis mint sok másban, így ebben a témában is léteznek más vélemények. A Melbourne-i Egyetem egyik professzora, Dr. Nick Haslam szerint például az egész életközépi krízis nem más, mint egy mítosz. Ő úgy véli, hogy nem is kerülünk válságba semmilyen tekintetben, hanem valójában a boldogság és a növekedés olyan dimenziójába lépünk, amely addig számunkra ismeretlen volt.
Legjobban: