Ha baj van, és úrrá lettek rajtunk a negatív gondolatok, kicsúszni látszik a talaj a lábunk alól, esetleg bizonyos szituációkban úgy viselkedünk, hogy mi magunk sem értjük, érdemes szakember segítségét kérni és a mélyebb lelki okokat, rosszul működő gondolatsémáinkat feltárni. A korábbi pszichológus-pszichiáter vonal az utóbbi években számtalan tanácsadóval bővült: a coach-ok mellett mind többen keresnek fel például kineziológusokat, ám azt kevesebben tudják, hogy immár hazánkban is praktizálnak az ún. filozófiai tanácsadók. Hogy kik ők és milyen módszerrel dolgoznak, arról Tamás Gergely filozófust, filoterapeutát kérdeztük. Egyet érdemes azonban még az interjú előtt leszögezni: aki kevéssé híve a sírós-papír zsebkendős lelkizésnek, az most lehet, hogy megtalálta álmai módszerét, ami kifejezetten a racionalitásból táplálkozik.
Mi a filoterápia, honnan ered az alapötlet?
A filoterápia a filozófiai praxisok alá sorolható be - ahogyan például a kognitív viselkedésterápia a pszichológia alá. Ez azt jelenti, hogy a filozófiát a gyakorlatban használjuk. Ez talán furcsának hathat, mivel általában a filozófusról egy olyan ember jut eszünkbe, aki ül és csupa olyan dologról gondolkodik, aminek semmi köze az élethez. Ráadásul mindezt úgy teszi, hogy abból egy szót se lehessen érteni... Való igaz, hogy a filozófiának is - mint minden tudománynak - van ilyen oldala is. De már a kezdetektől jelen van a másik ága, amelyben a figyelem a mindennapokra összpontosul. Mondhatni, visszatérünk a szókratészi gyökerekhez , amikor beszélgetve keressük a választ az élet kérdéseire.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Milyen végzettséggel lesz, lehet valakiből filozófiai tanácsadó?
Hazánkban annyira újdonságnak számít ez a terület, hogy még nem esik jogi szabályozás alá. Ez komoly problémát jelent a hazai úttörő filozófusok számára, mivel megnehezíti a minőségbiztosítást. Azt remélem, hogy 10 éven belül elérhetjük például az amerikai állapotot. Ott már kiépített intézményes rendszere van a praktizáló filozófusoknak, és több, mint 300 bejegyzett filozófiai tanácsadó tevékenykedik. Ezért is nagyon üdvözlendő például a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által indított filozófiai praxis posztgraduális képzés . Úgy vélem, abban a világban, ahol mások négy hét alatt ígérnek megvilágosodást és közben meghegesztik az aurát is, legalább a szabad bölcsészeten elvégzett 5 év és mellette a folyamatos önképzés lehetne a minimális etikai előfeltétele annak, hogy valaki filozófiai praxist nyisson.
Kinek segíthet egy ilyen típusú tanácsadás?
Amikor életünk egy olyan szakaszba kerül, amelyet egyedül nem, vagy csak nehezen tudunk kezelni, és a közeli kapcsolataink sem tudnak átlendíteni ezen - vagy ha mihamarabb szeretnénk ismét uralni a helyzetet minimalizálva a veszteségeket -, akkor érdemes professzionális segítség után nézni. A különböző segítő szakmák elkülöníthetőek az alapján is, hogy miben látják a problémák gyökerét. Ezt a filozófia a gondolkodás sajátosságaiban fogja megjelölni. Ezért egy filozófus nem pusztán a klasszikus filozófia problémákban - etikai dilemma, döntési krízis, a halállal való szembesülés, az élet értelmének keresése stb. - tud segítséget nyújtani, hanem mindazokban a gondokban is, amik kitöltik a gondolkodásunkat. Talán a nyitottabb gondolkodású, racionális, elemző karakterű emberekhez közelebb állhat ez a megközelítés. De ez nem aranyszabály.
Két fontos szempontot kell még kiemelni: a filozófiai nem pusztán a problémák megoldását jelenti, hanem egy folytonos öntökéletesítést is. Ezért alkalmas a személyiségfejlesztésre. Másodszor a filozófiai praxisnak kezdetben nagy lendületet adott egy erős pszichológia/pszichiátria kritika. Ennek egyik fontos pontja, hogy egy probléma nem mindig takar betegséget is. A filozófiai praxisok a "bölcsesség kedvelői" számára nyújthatnak segítséget, akik racionális válaszokat keresnek az életükben felmerülő kérdésekre.
Mire fókuszál akkor a terapeuta egy ülésen, foglalkozáson?
Az, hogy a világból mi jelent számunkra problémát, és mi nem, az azon áll, hogy hogyan gondolkodunk . Ezért a filoterápiában először azt próbáljuk meg feltárni, hogy miért éppen ez a gond jelentkezik problémaként. Milyen fogalmaink kapcsolódnak hozzá? Így például egy párkapcsolati probléma megérthető például abból is, hogy hogyan gondolkodunk a szerelemről, a házasságról, a felelősségvállalásról, a döntésről. Sokszor már saját gondolkodásunk mélyebb megértése is segíthet a megoldás megtalálásában. Ha azonban ez kevésnek bizonyul, akkor a történelem legragyogóbb elméi segítenek abban, hogy újabb nézőpontokat nyerhessünk a világra, amelyekkel meglelhetjük a kiutat. Azonban ha a probléma erős érzelmi töltéssel bír, az ésszerű belátás nem mindig elég. Ebben az esetben végigkísérjük a változást is.
Nem hőkölnek sokan vissza, mondván, nem elég műveltek ehhez?
Ez is érdekelhet
