Pedig a boldog életnek is van "receptje", ráadásul bármilyen meglepő, a hozzávalók ingyenesen beszerezhetők.
A gazdasági válság kirobbanása óta rengeteg ember megélhetése vált bizonytalanná, és sokak életszínvonala jelentősen csökkent. Ráadásul mivel továbbra sem látszik javulni a helyzet, a társadalmi elégedetlenség szintje is egyre nő. A http://www.tarki.hu/hu/ tavalyi jelentése szerint, bár 2010-ben a lakosság közérzete a korábbi évhez képest javuló tendenciát mutatott, 2011 első felében a gazdasági szereplők közérzete ismét romlani kezdett.
Az emberek borúsabbá váltak , a jövőbe vetett optimizmus is mérséklődőben van. Mielőtt azonban nagyon elkeserednénk, és azt gondolnánk, hogy csak a magyarok boldogtalanok és pesszimisták, érdemes egy pillantást vetni más országokra is. A továbbra is a lehetőségek hazájának tartott Egyesült Államokban egy 2010-es felmérés szerint a lakosság 70 százaléka elégedetlen körülményeivel és anyagi helyzetével, és az Egyesült Királyságban is hasonló a helyzet. Míg tőlünk százezrek vándorolnak Londonba és környékére jobb megélhetést remélve, addig az angolok Spanyolországba menekülnek.
Gyakran szomorítjuk magunkat olyan kijelentésekkel, miszerint "Magyarországon egyre rosszabb az élet, és csak nyugaton lehet boldogulni". Ám itt mindenképpen fontos megjegyezni, hogy saját helyzetünket azért látjuk jelentősen rosszabbnak másokénál, mert itt éljük mindennapjainkat, így a hazánkban felmerülő gazdasági és társadalmi problémákat megéljük, míg más országok nehézségeiről csak a hírekből értesülünk. Tény, hogy nem vagyunk kifejezetten boldog nemzet - ugyanakkor nem igaz, hogy depressziósak lennénk: a környező országokkal összevetve magunkat, nem találunk radikális különbséget a depresszió előfordulásában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy azonban biztos: a nehezebb gazdasági időkben mindenképpen fontos, hogy tudatosan törekedjünk a boldogságra, és megpróbáljuk felfedezni életünkben az apró örömöket. Már csak azért is, mert, ahogy számos kutatás is bizonyítja, az emberi boldogság nem csak a pénztől és az anyagi javaktól függ.
Nem a pénzen múlik
Bár társadalmunk hangsúlyozza az anyagi siker fontosságát, és a boldogságot sokszor a gazdagsággal azonosítja, a kutatók szerint a pénz önmagában nem okoz örömteli életet.
Az anyagi javak csak ideig-óráig jelentek boldogságot, az ember ugyanis viszonylag gyorsan igazodik az új körülményekhez, tehát ha elkezdünk jobban élni, rövid idő múltán már ez az életszínvonal lesz számunkra az általános. A pénzen vásárolt tárgyi javak, egy új autó, egy számítógép, egy házimozi is csak pár napig, hétig okoz örömöt. Utána elkezdünk vágyakozni egy nagyobbra, újabbra, jobbra. Ráadásul az emberek jellemzően "felfelé viszonyítanak", így mindig találhatunk olyan dolgokat, amelyek számunkra elérhetetlenek, másoknak viszont megadatnak, ez pedig kifejezetten növeli boldogtalanságukat. A pénzben, anyagi javakban mért boldogság hajszolása tehát valójában mókuskerék - mondja Dr. Szondy Máté pszichológus, A boldogság tudománya című könyv írója, aki művében több tudományos kutatást is bemutat a témában.
Ugyanakkor nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a pénznek nincs hatása a boldogságra. Ám főleg akkor játszik fontos szerepet az életünkben, ha nincsen, vagy ha csak nagyon kevés van belőle. Olyan, mint az egészségünk. Általában nem érezzük magunkat boldognak csak azért, mert egészségesek vagyunk. Úgy gondoljuk, ez természetes. Viszont ahogy megbetegszünk, egyből felértékelődik az egészség fogalma. A pénzszerzés tehát nem kulcs a boldogsághoz. Életszínvonalunk csökkenése - például munkahelyünk elvesztése - azonban mindenképpen rossz közérzetet, átmeneti boldogtalanságot okoz. De mégis mit tehetünk, ha hirtelen rossz anyagi helyzetbe kerülünk? Ilyen és hasonló negatív élethelyzetekkel szinte mindannyiunknak meg kell küzdeni.
A helyzettel való megküzdésnek két formája lehet. Az egyik a problémacentrikus megküzdés, ami azt jelenti, hogy például egy munkahely elvesztése esetén elkezdünk új munkát, új lehetőségeket keresni. A másik pedig a helyzet által kiváltott érzelmekkel való megküzdés, tehát az ilyenkor érzett elkeseredettséggel, félelemmel, szomorúsággal való szembenézés - állítja Dr. Szondy Máté. - Fontos, hogy ilyenkor társaságba menjünk és kibeszéljük magunkból a problémákat, vagy valamilyen mozgásban, aktivitásban levezessük a feszültséget. Semmiképpen nem tesznek jót a passzív, magányos tevékenységek, például ha beülünk a tévé elé és megpróbáljuk elterelni a figyelmünket a problémáról, vagy ha ivásba fojtjuk bánatunkat. Ezáltal csak a pillanatnyi érzelmi állapotunkat tudjuk kezelni, ám ezek a viselkedésformák nem segítenek a helyzet megoldásában.
Mi nyújt tartós segítséget, hogy boldogabbá válhassunk? Gyakorlati tanácsokat, és további érdekességeket is talál a márciusi Nők Lapja Egészségben.
Ez is érdekelhet
Keresse az újságárusoknál, vagy fizesse elő a internetes oldalon!
Legjobban: