Mérlegen a sorsok
Volt már 20-25 éves érettségi találkozón? Ha igen, biztosan Ön is tapasztalta azt a furcsaságot, hogy az iskolai évek teljesítménye szinte semmit nem vetít előre a későbbi életutak sikeréből vagy sikertelenségéből. Nemegyszer találkozhatunk olyan emberrel, aki diákkorában mindig "eminens" volt, a tanulmányi követelményeket száz százalékon "hozta", tanárai a többiek elé példaképül állították kitűnő eredményei alapján, és nagy reményeket fűztek a karrierjéhez. Azonban ezek a várakozások nem mindig teljesülnek. Előfordul, hogy szürke hivatalnok lesz belőle; átlagos, savanyú hangulatú, fájós gyomrú, sértett alkalmazott.
Az ellenkezőjére is nemegyszer akad példa, amikor egy közepesen tanuló, soha semmivel ki nem tűnő, "tanárszomorító rosszaság" húsz évvel később mint sikeres üzletember vagy művész mutatkozik be az osztálytársainak, derűt áraszt maga körül, élénken beszélget, és sok évvel fiatalabbnak látszik a többieknél. Mi történhetett? Milyen képességei vezették sikerre?
IQ, EQ: mindkettő fontos
Az érzelmi intelligencia definícióját P. Salovey fogalmazta meg. Gyűjtőfogalomnak tekinti, amely az érzelmi kifejezésmódokat, az önkontroll-funkciókat, az erkölcsi magatartást, a motivációs szükségleteket egyaránt magában foglalja. Legfontosabb területei az érzelmek felismerése, az érzelmek kezelése, önmotiválás, mások érzelmeinek felismerése, kapcsolatkezelés.
Lelki erőt ad, kapcsolatokat teremt
Tanulható, erősíthető!
Bár általában nem áll módunkban kontrollálni, hogy milyen érzelmeket tapasztalunk, meg tudjuk tanulni, hogyan kezeljük őket. Kimutatták például, hogy az agy prefrontális kérge, ami a viselkedésünk és érzelmeink közti összefüggésért felelős, csak a tinédzserkor közepére fejlődik ki teljesen. Ez lehetőséget ad a szülők és tanárok számára, hogy segíthessék a kisgyermekeket a magasabb érzelmi intelligenciaszint elérésében a kisgyermekkorban és a kisiskolás éveik alatt.
Kísérletek alapján bebizonyosodott, hogy az alacsony érzelmi intelligencia nagyban akadályozza az intellektuális teljesítőképességet. Ha valaki például kevés önbizalommal rendelkezik, agyát állandóan stresszhormonok árasztják el, akadályozva ezzel tanulási képességét, memóriáját és gondolkodását. Gyermekeink számára tehát nem az hoz sikert a majdani iskolában, ha betanítjuk nekik az egész elsős anyagot, hanem ha egészséges önbizalmat, önértékelést táplálunk beléjük. Az érzelmi intelligencia ugyanis nem annyira velünk született képesség, hanem tanulható.
Érdekes, hogy a tanulási zavarok hátterében is szinte minden esetben érzelmi kiegyensúlyozatlanságot találunk: akaratgyengeséget, kisebbrendűségi érzést, helytelen énképet - számolt be a tanulásmódszertan tréningek tapasztalatairól dr. Pusztai Éva tréner. Az iskolai oktatás akkor lehet sikeres, ha a tanítás, nevelés során az intellektuális faktorok mellé érzelmi faktorokat is beépítünk. Sajnos ez a magyar iskolarendszer egyik hiányossága: nem kap kellő hangsúlyt az érzelmi intelligencia, a személyiség fejlesztése, vagyis az önkontrollra, az önismeretre, az empátiára, az érzelmi tudatosságra, a kapcsolatteremtő készségre, stresszkezelésre nevelés, pedig ezekkel a tulajdonságokkal a teljesítőképességüket erősítik, sikeresebb felnőtté válhatnak általuk. A témával kapcsolatos cikkeket a HáziPatika Légy a pszichológusod! kiemelt rovatában találhatnak az érdeklődők.