Csont és bőr szépségideál
Az esetek hátterében napjaink divatja áll, amely szerint a női szépségideált a magas, vékony nők testesítik meg, és elvárják a közfigyelem középpontjában álló hírességektől, hogy a lehető legjobban megfeleljenek ennek. Nem csoda, hogy az étkezési rendellenességekből új betegségcsoport jött létre az utóbbi évtizedek alatt: ezek egyike az anorexia nervosa, a kóros soványság is.
Rettegés a kövérségtől
Az orvosok anorexia nervosának nevezik a lelki eredetű kóros lesoványodást. A páciensek súlyos fogyókúrával, testedzéssel mindent megtesznek azért, hogy testsúlyuk nehogy a korra és testmagasságra vonatkozó minimális testsúlynorma felett legyen, emiatt kórosan soványak. A diagnózis fontos kritériuma, hogy a testsúly az elvárthoz képest legalább 15%-kal alacsonyabb szinten van. Ezek az emberek látható soványságuk ellenére folyamatosan attól rettegnek, hogy elhíznak. Általában a környezet tiltakozása ellenére túlsúlyosnak tartják magukat, vagy pedig úgy érzik, hogy valamelyik testtájuk túl kövér, még akkor is, ha nyilvánvalóan soványak. A nők esetében ebben a stádiumban általában elmarad a menstruáció. Az anorexia a fiatalok jellegzetes betegsége: többnyire 12-18 éves korban kezdődik.
Lelki eredetű betegség
A 16 és 25 év közötti nők egy százaléka anorexiás, s a 10 százalékuk úgynevezett szubklinikai (a betegség nyílt megjelenése előtti) eset. A páciensek több mint négyötödének a havi vérzés megindulását követő hét éven belül alakul ki a betegsége. Elsősorban azok a magasabb társadalmi státusú nők hajlamosak rá, akik olyan családban nőttek fel, ahol az eredmény, a siker hajszolása mindennapos dolog. Az érintettek 95 százaléka nő, a leírások szerint a férfiak körében a testépítők és a homoszexuálisok között fordul elő ez a betegség. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint az anorexia nem szervi eredetű betegség. Habár bizonyos jelek az éhség és a jóllakottság szabályozását végző hipotalamusz működési zavarára utalnak, ez közvetetten, lelki hatásokra következik be. Nem kis szerepe van a társadalmi-kulturális környezetnek, például annak, hogy manapság a vékony testalkatú nő a szépségideál. A statisztikák szerint a fejlett országokban szaporodik az anorexiások száma.
Halálos veszély
Az anorexia nervosa tünetei: nagymértékű fogyás, testképzavar, a kövérségtől való kifejezett undorodás és félelem, valamint a havi vérzés zavara jellemző. A kezdet kapcsolódhat valamilyen traumatikus életeseményhez (pl. szülők válása, súlyos testi betegség, iskolaváltoztatás stb.), de lehet fokozatos is, akár korai gyermekkortól kezdve. A lefolyása lehet egyenletes, de megjelenhet időszakosan is, gyakran válik krónikussá és legsúlyosabb formájában az életet közvetlenül is veszélyeztetheti. Az anorexiások felénél bulimiás tünetek is kialakulnak, illetve a kezdetben bulimiás betegek jelentős részénél anorexiás tünetek fejlődhetnek ki. A diétázó betegek az energiafelvételt akár napi száz kilokalóriára is korlátozhatják, gyakran előfordul, hogy csak bizonyos ételt fogyasztanak (pl. fagylalt, szénhidrát, vagy gyümölcsök), és legtöbbször kényszeres tüneteik is vannak. Bármelyik csoportba tartozó páciensek órákon át végezhetnek testgyakorlatokat naponta, gyakran önpusztítóak, szociálisan izolálódnak, szexuális érdeklődésük csökken, teljesítményük romlik, állandóan fáradtak, hangulatuk nyomott, deprimált. A vézna testet fedő bőr petyhüdt, gyakran száraz tapintású és általában sárgás színű. A páciensek vérében a rendesnél több koleszterin kering, ami előnytelen a szív és az érrendszer épsége szempontjából. Kétötödük arcán, a hátán, a karjain és a lábain fokozottan nő a piheszőr, aminek a hátterében alighanem valamilyen hormonális változás húzódik meg. Anorexia esetén a legtöbb gond a nemi mirigyek nem megfelelő működéséből származik. Ha ugyanis a petefészekben nem érik tüsző, akkor a teherbe esés lehetősége és a havi vérzés egyaránt elmarad, s a nemi hormon termelődésének visszaszorulásával a hüvely hámbélése is sorvadásnak indul. A férfiaknak viszont kisebbedhet a nemi mirigye (heréje), ráadásul csökken a férfihormon elválasztása, következésképp a nemi vágy.
A női nemi hormon termelődésének visszaszorulása hátrányos a csont rendes szerkezete szempontjából is. A serdülőkorban emiatt károsodik a csontépülés, ekképp gyengébb csontozat alakul ki, s mert a csont növekedési porczónái idő előtt elcsontosodnak, ez beleavatkozik a végleges testmagasságba. Későbbi életkorban viszont csontritkulás indul meg. A megcsappant csontanyag miatt a csontok sűrűsége csökken, s így törékennyé válnak, ami súlyos sérülésekre vezethet.
A rendesnél több vizeletet ürít a beteg, csökken a vörösvérsejtek száma (vérszegénység lép fel), s kevesebb lesz a fehérvérsejt is, aminek a védekezési rendszer ereje látja kárát.
Kisebbé válik a szív, a rendesnél lassabban ver, s az EKG-görbén megfigyelhető csúcsok magassága (amplitúdója) is csökken, a folyadékháztartás egyensúlya felborul. Mindezekhez alacsony vérnyomás, ritmuszavar, a bal szívpitvar és -kamra közötti billentyű mozgási rendellenessége és szívizombántalom is társulhat. Nem véletlen, hogy a nagyon lesoványodott betegekkel leggyakrabban szív eredetű hirtelen halál végez. Általában a kezelési programokat teljesítők 70%-a évek múlva meggyógyul, vagy a tünetek lényeges csökkenéséről számol be. Az anorexia nervosa mortalitása a testi komplikációk, valamint az önpusztító, suicid tendenciák miatt eléri a 8-9%-ot.
Gyógyulás szakemberek segítségével
Habár számos példa van arra, hogy az anorexiás ember családi környezetben is úrrá lehet a betegségén, de a szövődmények megelőzése érdekében nem nélkülözhető a szakorvosok közreműködése. A nagyon lesoványodott, legyengült beteg okvetlenül kórházi kezelésre szorul. Nagy szerep hárul a pszichológusra is, hiszen lelki eredetű betegségről van szó, s ez aligha gyógyítható meg a páciens bajának a hátterében meghúzódó lelki ok kiiktatása nélkül. De nem elhanyagolható a dietetikus szerepe sem. Az anorexiás beteg kezelése akkor vezet a legbiztosabb sikerre, ha az orvos, a pszichológus és a dietetikus összehangoltan tevékenykedik a cél érdekében. Az evési zavarok pszichoterápiás kezelésének alapelve és célja az egészséges testsúly visszanyerése (amelynél a menses általában visszatér), az egészséges táplálkozási szokások helyreállítása, a testi szövődmények kezelése, a testsúlyról, testalakról vallott torzult gondolkodási sémák, érzések, hiedelmek korrigálása. A feltáplálással kapcsolatban a sietség nem vezet jóra, nem egy pácienst elvesztettek emiatt. Az energiában (szénhidrátban és zsiradékban) gazdag, ám ásványi anyagokban szegény étrend, valamint a bőséges folyadék ugyanis megterheli a legyengült szívet. Általában mindig szükség van a viselkedés és az érzelmi élet egyidejűleg fennálló szabályozási zavarainak rendezésére is, valamint a társuló pszichológiai zavarok és interperszonális nehézségek javítására. A család bevonása a terápiába legtöbbször elengedhetetlen, a visszaesés megelőzésében a hozzátartozók informálása és felkészítése alapvető fontosságú. A pácienst meg kell győzni arról, hogy hosszas kezelésre van szüksége, amely ambulánsan legalább fél-egy évig, de néha évekig is eltarthat, és ezalatt gyakran előfordulhatnak visszaesések. A pszichoterápiás eszköztár is igen változatos. Gyógyszeres kezelésként általában antidepresszánsokat és benzodiazepineket használnak.
Legjobban: