A Kaliforniai Egyetemen doktoráló Paul Piff szerint ez azzal magyarázható, hogy saját magukat mindenki más elé sorolják. "Önmagukat helyezik előtérbe, és kevéssé veszik figyelembe, hogy mások épp mit csinálnak" - fogalmazott.
A kanadai Brit Kolumbia Egyetem Saunders Üzleti Iskolájának viselkedésszervezéssel és humánerőforrás-menedzseléssel foglalkozó szakembere, Karl Aquino legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogyan hat a vagyon - vagy éppen annak hiánya - az egyes emberek döntéseire, és hogyan viselkednek a gazdag emberek, ha a saját érdekeik összeütközésbe kerülnek másokéival.
Az első fordulóban egy klasszikus közlekedési helyzetet játszottak el, melynek során négy alkalommal kellett volna elsőbbséget adniuk a másiknak. A drága autók tulajdonosai az esetek harminc százalékában nem engedelmeskedtek a szabálynak, szemben az olcsóbb autókat vezetők hét százalékos arányával. A gyalogosokat és a többi autóst is gyakrabban szorították le az útról, ráadásul mindez független volt a sofőr nemétől vagy életkorától.
Hogy mi okozza ezt a viselkedést? "Nem hiszem, hogy ezek az emberek direkt elhatározzák, hogy bántani fogják a másikat. Egyszerűen tudattalanul is saját magukat helyezik a középpontba, és kevésbé figyelik éberen a többieket" - vélekedett Piff.
A kísérlet másik fordulójában arra kérték a résztvevőket, hogy helyezzék el magukat a társadalmi ranglétrán, és mondják el, mennyi a bevételük, majd különböző szituációkhoz kapcsolódó döntéseikről kellett nyilatkozniuk. Az eredmények szerint a vagyonos emberek hajlamosabbak voltak arra, hogy etikátlanul járjanak el.
A kérdés már csak az, hogy a pénz miatt lesz-e valaki önző, vagy épp fordítva. "Nehéz kérdés. Több bizonyíték is utal rá, hogy a pénzügyi sikerhez nem árt némi gátlástalanság, és a vagyon felhalmozásában is segíthet az agresszió és a kevés empátia" - vélekedett Aquino. A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat legutóbbi számában jelent meg.
Legjobban: