Ugyan kirándulni mindenki nagyon szeret, az oda vezető út sokak számára rémálom lehet. Sokan nem is szívesen szállnak buszra vagy autóba, mert már egy rövidebb út alatt is felkavarodik a gyomruk, szédelegni kezdenek és fejükbe is éles fájdalom nyilall. Az utazási betegségnek is hívott tünetek akkor is jelentkeznek, mikor az érintettek autóban, buszon, repülőn, vagy tengeren tartózkodnak. Szerencsére úgy tűnik, lehet az agyunkat úgy "edzeni", hogy a mozgás ne váltson ki rossz közérzetet - derül ki egy nemrég közzétett tanulmányból .
Az önvezető autókban még nagyobb gond lesz
Az utazási betegséget az okozza, hogy a belső fülben lévő helyzetérzékelő rendszer "összezavarodik" attól, hogy a mozgásban hirtelen bekövetkező változások és az azzal együtt járó vizuális ingerek nincsenek összhangban. A jelenséget tehát a látásérzékelés és a helyzetérzékelés közötti diszharmónia váltja ki.
A Warwicki Egyetem kutatói attól tartanak, hogy az utazási betegség egyre gyakoribbá válik az önvezető autók elterjedésével - ha ugyanis az autó irányításával nem kell foglalkozniuk, az utasok valószínűleg a telefonjukat nyomkodják, olvasnak vagy filmeket néznek, ez pedig a mozgó járműben csak felerősítheti a tüneteket. Ennek pedig nem csak egészségügyi, de nagyon komoly gazdasági hatásai is lehetnek, hiszen a munkába érkező dolgozó akár órákig képtelen lehet a rosszullét miatt ellátni a feladatait.
Hogy erre a küszöbön álló problémára megoldást találjanak, a kutatók 42 résztvevőt toboroztak egy kísérlethez. A résztvevőket autóval utaztatták, illetve egy autóvezető szimulátorba is be kellett ülniük. A valós és virtuális utazást követő negyed órában olyan feladatokat kellett megoldaniuk, amelyek térbeli gondolkodást igényeltek: például papírból kellett hajtogatniuk, illetve térben forgó figurákról kellett megállapítaniuk, hogy melyik irányban pörögnek.
A kéthetes képzési időszak végére a résztvevők vizuális térbeli képességei átlagosan 40 százalékkal javultak. Ennél is fontosabb azonban, hogy az utazási betegség okozta tünetek 51 százalékkal csökkentek a szimulátorban és 58 százalékkal a valós utazások során. A kutatók pontosan nem értik, hogy a térbeli gondolkodást igénylő feladatok gyakorlása hogyan csökkentette az utazáskor tapasztalt rosszullétet, az összefüggés ugyanakkor jól látható szerintük. Hasonló gyakorlatok kifejlesztésével pedig a későbbiekben rengeteg ember utazása válhat kellemesebbé.