Hipnózis - és ami mögötte van
A hipnózis tulajdonképpen módosult tudatállapot, mint ahogy a meditáció is az. Hipnózis során mély, esetleg nagyon mély relaxációs állapot jön létre, amely során a figyelem erőteljesen összpontosul valamire. A hipnózis ma már komoly tudomány. Kiderült, hogy transz alatt kimutathatóan megváltozik az agyműködés, a páciens a hipnotizőr hangjára és az azok által felidézett dolgokra koncentrál. Ilyenkor kirekesztődik a külvilág, cserébe sokkal könnyebben hozzáférhetőek a tudattalanban lévő tartalmak.
Csak képzett orvosok, pszichológusok hipnotizálhatnak, és nem azért, mert mások nem lennének képesek rá (az egyik híres hipnotizőr egy kovácsmester volt), hanem azért, mert terápiás célú, így fontos, hogy alkalmazója tudatában legyen az általa kiváltott hatásoknak.
Mi a hipnózis célja? Hogyan gyógyít?
Akár önmagában a hipnózis során átélt felszabadultság, nyugalom, az élmény is gyógyító erővel bírhat, vannak, akik ilyenkor képesek végre sírni, megnyílni, elfojtott problémáikról beszélni. Ebben a nyitott tudatállapotban a gondolatok "átprogramozhatók", hozzáférhetővé vállnak "eltemetett" emlékek, megkereshetőek különböző viselkedésformák kiváltói. Egy hozzáértő (orvos vagy pszichológus) segíthet abban, hogy leküzdjünk félelmeket, rossz szokásainkat, de felkészülhetünk például egy műtétre is.
Hipnózis során a saját erőinket mozgósíthatjuk, saját tudatunkat használjuk testi és lelki bajaink enyhítésére.
A New York-i Sínai Hegy Orvosi Egyetem kutatói például 200 páciens bevonásával végeztek vizsgálatot, és kiderült, hogy az ilyen segítséget kapott betegeknek kevesebb altatószerre volt szükségük, később pedig kevésbé szenvedtek fájdalomtól, hányingertől, fáradtságtól, rosszulléttől, kevésbé panaszkodtak kellemetlen lelkiállapotról. Csaknem 11 perccel kevesebb időt töltöttek a sebészeten a hipnoterápiában nem részesülőkhöz képest, továbbá a rájuk fordított sebészi költségek körülbelül 773 dollárral csökkentek betegenként.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindenki volt már hipnotikus állapotban
Ez talán meglepő, de mindjárt elmondom, milyen helyzetekben élhetett át ön is transzállapotot. Volt már olyan, hogy a villamoson, buszon, metrón úgy elgondolkodott, hogy nem emlékszik egyes megállókra? Vagy olyan, hogy a kerékpárt tekerve teljesen kikapcsolt, és csak a lába vitte tovább, a gondolatai azonban máshol jártak? És olyan, hogy elindult egy ismerős úton (mondjuk hazafelé), de nem emlékszik az út részleteire? Vagy olyan, hogy annyira elgondolkodott, esetleg belemerült egy jó könyvbe, hogy nem hallotta meg, amikor önhöz szóltak? Tapasztalta már, hogy autóvezetés közben jó néhány kilométer kiesett a tudatos figyelméből, de ez alatt is tökéletesen irányította a járművet? Ezek mind-mind a hipnózis enyhébb, tudattalan formái, és van, aki ezeket naponta megéli.
És jó tudni, hogy úgynevezett hipnagóg állapotnak tekintik az alvás-ébrenlét határát is, amikor még nem alszik valaki, de már nem is éber... Talán sokunk számára ismerős az is, hogy ilyen állapotban fontos felismerésekhez jutunk el, nagyszerű ötleteink támadhatnak, megvilágosodnak összefüggések. Ezek az élmények a legtöbb ember számára kellemesek - ha tehát nem járt még hipnoterapeutánál, akkor jó tudni, hogy ilyen, kellemes érzésekre számíthat.
1. tévhit: Hipnózis során kiszolgáltatottá válok
A hipnózis nem alvás, és nem is tudattalan állapot. Hipnózis alatt a hipnotizált személy teljes mértékben ura a helyzetnek, képes kommunikálni - sőt erre kifejezetten szükség is van! A terapeuta kérdez, a transzállapotban lévő páciens pedig válaszol, illetve teljesíti a kéréseket. Teljesíti, de csak egy bizonyos pontig.
2. tévhit: Olyan dolgok elvégzésére vesz rá, amiket nem akarok
Ez természetesen nem igaz. Senki nem fog akarata ellenére például szexuális kapcsolatot létesíteni - ez talán az egyik leggyakoribb félelem. Az sem lehetséges, hogy valakit beprogramozzanak, hogy egy későbbi időpontban például gyilkosságot kövessen el. Ezek mind-mind csupán irodalmi (krimi)fordulatok. A hipnotizált személy kontroll, cenzúra alatt tarthat mindent, tehát csak akkor beszél valamiről, akkor tesz valamit, ha ő is akarja. A transzállapot alatt is képes megfogalmazni a kritikáit, és tud tiltakozni is. Általánosságban elmondható, hogy amit valaki nem tenne meg éber állapotban, mert nem egyezik az etikai normájával, hitével, morális tartásával, világnézetével, azt nem fogja megtenni hipnózis alatt sem. Egyszerűen nemet mond, vagy "kijön" a transzállapotból.
Ugyanakkor az előző két tévhithez hozzá kell tennünk valamit - hogy talán mégsem teljesen tévhitek. Ugyanis a hipnózis kialakulásához mégis szükség van a kritikai érzékünk ideiglenes (és természetesen nem visszafordíthatatlan) feladására.
A hipnoterapeuta ugyanis olyan dolgokat mond, amelyeket normális állapotban megkérdőjeleznénk, például azt, hogy az egyik kezünk magától emelkedni kezd, vagy azt, hogy tengerparton fekszünk és érezzük a nap melegét. Pedig közben egy fotelban ülünk.
Ahogy azt Szendi Gábor " " című cikkében írja: a hipnózisig való eljutás érdekében az alanynak fokozatosan fel kell adnia kritikai érzékét, el kell hinnie, hogy a keze csak úgy magától fel fog emelkedni, tehát le kell mondani a hitetlenkedésről, vagyis homloklebenye intenzív működtetéséről. Tehát vizuális, hallási, tapintási, hőérzékelési fantáziákat kell előhívni, és annál mélyebb a hipnózis, minél jobban érzi például a meleget, napsütést. Volt már példa arra is, hogy valaki rendszeres hipnózis során, a "tengerpartot képzelés" következtében kissé lebarnult.
3. tévhit: "Beleragadhatok"a hipnózisba
Ez nem igaz, a hipnózis viszonylag nehezen fenntartható állapot, tehát a transzban lévő személy - ha nem történik semmi, mert például magára hagyják - vagy belealszik, vagy "kijön" a hipnózisból. A terápia vagy "ülés" végén magától is véget érhetne a hipnózis, de a terapeuta minden esetben kivezeti transzból a pácienst, szépen, határozottan.
A hipnózist átélők azonban nagyon gyakran mondják, hogy szívesen maradtak volna még ebben az ellazult, kellemes, nyugodt állapotban. Csakhogy ez nem lehetséges - minden hipnózis véget ér.
4. tévhit: A hipnózis nem jó semmire, csak fényűzés
Egyre bővül azon területek száma, ahol sikerrel alkalmazzák a hipnózist. Hatékony a fájdalomcsillapításban, félelmek, szorongások oldásában, szenvedélybetegségek kezelésében, használják asztma, allergia, a különféle bőrbetegségek kezelésében, evészavarok (például anorexia, elhízás) kezelésében. Használják álmatlanság esetén, illetve kiegészítheti a kemoterápiát és a sugárkezelést.
Ez is érdekelhet
