Mint azt megírtuk, idén nyáron jelentette be a kormányzat, hogy korlátozzák a hazai oktatási intézményekben iskolaidő alatt a diákok okostelefon-használatát. Egészen pontosan a tanárok reggelente kötelesek összegyűjteni a gyerekek telefonjait, azt a megfelelő nyilvántartás mellett a nap folyamán biztonságosan elzárni, majd a nap végén újra kioszthatják az eszközöket. Az intézkedés nagy vihart kavart a tanévkezdéskor, főként, amint az új rendelet gyakorlatba történő átültetése számos iskolában kisebb-nagyobb fennakadásokat idézett elő. A hazai történések fényében különösen izgalmas eredményekkel szolgál egy, a Frontiers in Education című folyóiratban most megjelent amerikai tanulmány.
Egy perc szünet, amíg ránézhetnek a telefonjukra
Mint az a kiadó közleményében olvasható, a Dél-illinois-i Egyetem kutatói Ryan Redner pszichológus professzor vezetésével főiskolai hallgatók körében vizsgálták egy kísérlet során a telefontiltás és egy megengedőbb módszer hatását az iskolai teljesítményre. Egészen pontosan az történt, hogy egy hetente kétszer megtartott előadás során az egyik csoportban tilos volt a telefonhasználat, de az órakezdés után 15 perccel az oktatók rövid szünetet iktattak be, amikor a hallgatók kérdéseket tehettek fel az órán elhangzottakkal kapcsolatban. A másik csoportban is hasonlóan zajlottak az előadások, de ott kérdésszünet helyett a hallgatók arra használhatták fel a rövid – egy, kettő vagy négy percig tartó – megszakítást, hogy ránézzenek a telefonjukra.
A kutatócsapat az előadások közben folyamatosan megfigyelte a hallgatókat, minden esetet feljegyezve, amikor bármelyikük a tiltás ellenére is esetleg a telefonjához nyúlt. Az így kapott eredményekből kirajzolódott, hogy abban a csoportban, ahol engedélyezett volt egy rövid technikai szünet, a kísérletben részt vevő fiatalok számottevően ritkábban használták a telefonjukat az előadás fennmaradó idejében. Elsősorban az alig egyperces szünetek bizonyultak hatékonyabbnak az oktatás alatt a figyelmet elterelő telefonhasználat visszaszorításában, mint a totális tiltás. Egyelőre a kutatók előtt sem tisztázott, hogy mi állhat a jelenség hátterében. Ezzel együtt Redner szerint elképzelhető, hogy egyetlen perc elegendő lehet arra, hogy a hallgatók elolvassák az üzeneteiket, akár röviden válaszoljanak is azokra. Ha viszont ennél hosszabb szüneteket iktatnak közbe, az már arra sarkallhatja őket, hogy terjengősebb, az óra további részére is akár titkon áthúzódó beszélgetésekbe bocsátkozzanak.
A kutatás emellett azt is megállapította, hogy a telefonszüneteket tartó csoportban a hallgatók teljesítménye, pontosabban dolgozateredményei is átlag felett alakultak hosszabb távon. „Reményeink szerint ez azt jelenti, hogy a hallgatók figyelmét kevésbé vonta el a telefonjuk az előadások közben, és ez vezetett náluk a jobb eredményekhez” – fogalmazott Redner. Mindazonáltal azt a tanulmány szerzői is elismerik, hogy egyelőre nincs elég információ a birtokukban ahhoz, hogy bármit is biztosan kijelentsenek a témában.
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
