Egy friss UNICEF-jelentés szerint a világon minden hetedik tinédzser küzd valamilyen mentális betegséggel. A 10-19 évesek körében elkövetett öngyilkosságok száma pedig drasztikusan növekszik még az olyan országokban is, ahol a felnőttek már jóval kevesebb öngyilkosságot kísérelnek meg, mint a korábbi években.
Azonban nemcsak a serdülőket, hanem a fiatalabb gyerekeket is érintik a lelki és mentális problémák, amelyek a pandémia óta csak tovább súlyosbodtak. Ezek miatt különösen aggasztó, hogy milyen kevés óvoda- és iskolapszichológus tevékenykedik az intézményekben – hívták fel a figyelmet az RTL Reggeli című műsorában.
A mentális jóllét alapjának kellene lennie
Az iskoláknak eddig 1000 tanulóra kellett biztosítaniuk egy teljes státuszú iskolapszichológust, és már ez is nagyon kevés volt. Az új státusztörvény pedig még több aggodalomra ad okot Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus szerint. „Ma már nem annyira különleges az a gyerek, akinek pszichológusra van szüksége” – szögezte le a szakértő, aki szerint a pszichológus ma már inkább egy alapvető „hozzávaló” a mentális jólléthez.
Ez is érdekelhet
A prevencióra szinte nem is jut idő
Az óvoda- és iskolapszichológusok alapfeladata normál esetben a megelőzés, amelynek több szintje van. Munkájuk során a gyerekek mellett a pedagógusokhoz és a szülőkhöz is el kell juttatniuk azokat az alapinformációkat, amelyek hozzájárulnak a kicsik mentális egészségének megőrzéséhez. Ide tartozik például az érzelmi nevelés és a drogprevenció is. De mivel 1000 gyerekre egy pszichológus jut, a prevenciós munkájuk sokszor csorbát szenved, hiszen rengeteg konkrét esettel, problémával is szembesülnek az adott intézményekben – ismertette Borbáth Katalin.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
