Kutyaterápia: mit várhatunk a négylábúaktól, ha betegek vagyunk?

Képzelje el, hogy egy stresszes nap után hazaér, és az ajtóban farokcsóválva fogadja a kutyája. Megnyalja a kezét, és már szalad is a pórázért, hogy elinduljanak délutáni sétájukra. Minden egyes lépéssel távolodnak a munkahelyi gondok... Ismerős?

Vegyük górcső alá, miért és hogyan képesek bennünket fitten tartani, felvidítani, vagy éppen meggyógyítani négylábú barátaink.

Honnan jött a kutyaterápia ötlete?

Az ókori görögök azt tartották, hogy a kutyák képesek meggyógyítani az emberek betegségeit, ezért templomaikban nagy becsben tartották őket. A méltatlanul feledésbe merült gondolat a 18. században került újra előtérbe, az angliai Yorkshire-ben, ahol pszichés betegek terápiájában használták őket. A 20. században Washingtonban háborús veteránok kezelésébe vontak be kutyákat, de az igazi áttörést Levinson 1962-es tanulmánya, "A kutya mint ko-terapeuta" (The dog as a co-therapist) hozta meg, amelyben egy fiatal fiúval való terápiás kapcsolatába kapcsolta be Jingles nevű kutyáját, akihez végül a kisfiú beszélni kezdett. Levinson írt először arról, hogy a kutya úgynevezett jégtörő funkciót tölthet be terapeuta és páciens között, mintegy hídként működve közöttük.

Mitől "terápiás" egy kutya?

Azt, hogy egy állat hivatalosan is részt vehessen a gyógyításban, hosszú munka előzi meg mind kutya, mint a gazda részéről. A jól képzett, egészséges állatnak először egy úgynevezett temperamentum vizsgán kell átesnie, ahol azt vizsgálják, hogyan viselkedik különféle stresszkeltő események hatására, például erős hangok, ismeretlen tárgyak közelében, képes-e az élelem megtagadására stb. A cél, hogy kiszűrjék azokat az állatokat, akik szorongás hatására esetlegesen agresszióval reagálhatnának éles helyzetben. Ezután következhet csak a gyakorlati vizsga, amely során kutyának és felvezetőjének egyaránt felkészültségéről és rátermettségéről kell tanúbizonyságot tennie terápiás helyzetben.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

El kell különítenünk a mindennapi életben sokszor tévesen felcserélt két fogalmat, az állatasszisztált terápiát az állatasszisztált aktivitástól. Az állatasszisztált terápia (AAT) egy meghatározott célcsoport számára, adott céllal történő terápiás foglalkozást jelent. Az állatasszisztált aktivitás (AAA) ezzel szemben általában egészséges embereknek tartott, kikapcsolódást, feltöltődést vagy információátadást szolgáló lehetőség. Ilyen például, amikor a kutyák ellátogatnak az iskolákba és bemutatóval, állatsimogatással egybekötött előadást tartanak az állatvédelem jelentőségéről. Az állatasszisztált pedagógia (AAP) ritkábban használt fogalom, amely során az állatok az oktatásban, a közösség építésében kapnak szerepet.

Állatokkal a gyógyulásért

Az AAT nagy hatásúnak bizonyult szerteágazó területeken: egyaránt alkalmazzák beszéd- és/vagy mozgáskorlátozott gyermekek és felnőttek esetében, legyen az állapotuk akár veleszületett, akár szerzett. Sikerrel alkalmazzák kórházakban , gyermek onkológiai osztályokon. Jó néhány pszichiátriai megbetegedés esetében is kiválóan használható, a depresszió hatékony ellenszere. Segítségével enyhíthető a krónikus fájdalom, normalizálható a vérnyomás. De nem pusztán konkrét fizikai tünetek optimalizálódását várhajuk a négylábú segítőktől. Hazánkban Szirmabesnyőn börtönprogramban is sikerrel szerepeltek az ebek, olyan mértékű viselkedésmódosulást érve el az elítélteknél, hogy a kutyás terápiában részt vett rabok köréből szabadulásuk után nem kerültek vissza a börtönbe a korábbi bűnelkövetők. AAT-t általában örömmel fogadják az idősek is akár öregek otthonában, de megkönnyítheti az élettől való búcsúzást a palliatív ellátásban, hospice házakban is.

Az állatokkal végzett terápiák irodalma egyre terjedelmesebb, hiszen a fent nevezett hatások tudományos igényességgel is mérhetőek, bizonyíthatóak. Igen figyelemreméltó eredményeket ért el hazánkban például Dr. Kovács Zoltán pszichiáter skizofrén felnőtt betegekkel, akiknek önellátási képessége, adaptív működése számottevően javult a 9 hónapos terápia végére.

Praxisomban krónikusan beteg emberekkel foglalkozom. Pácienseim sokszor fájdalmakkal küzdenek, elkeseredettek, kétségbeesettek, nem ritkán másodlagos depresszióval is szembe kell nézniük. Ha tehetném, jó néhányuknak receptre írnám fel a négylábú terapeutákat, akik természetesen nem csak kutyák – hanem lovak, macskák, teknősök , rágcsálók stb. is lehetnek.

Árvai Nóra Pszichológus, szomatoterapeuta, szakíró, a krónikus női betegségek specialistája. 2010-ben diplomázott az ELTE pszichológia szakán. 2012 nyarán jelent meg első könyve, amelynek témája az endometriózis. Pszichológusként célja a meddőséggel, betegséggel, veszteséggel küzdő nők lelki támogatása, gyógyulásuk elősegítése. Házas, egy kisfiú édesanyja. Bővebb információ: www.endoblog.hu

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.