Elfelejtettem, de mit is...?
Talán ismerős az olvasónak az a pillanat, amikor rájön, hogy elfelejtett valami fontosat, de sehogy nem ugrik be, hogy mit. Ez a bevillanás nagyon jellegzetes érzéssel jár, amit a testünk küld, miközben az agyunkban még le van blokkolva az elfelejtett dolog emléke. A testünk az "okosabb", jobban emlékszik, mint az agyunk! Aztán eltelik valamennyi idő, és eszünkbe jut, mit is felejtetünk el. Ebben a pillanatban finom átalakulás megy végbe a korábbi testi érzésben is, megkönnyebbülésféle jelenik meg.
Ez a testi érzés, testi tudatosság roppant értékes képességünk, szavak nélkül, közvetlenül arról ad hírt, hogy az adott pillanatban éppen hogyan állnak a dolgaink - legbelül. Ha megfelelő gyakorlással ráhangolódunk erre a belső érzésre, és megtapasztaljuk finom változásait, nagyhatású önsegítő technika birtokába jutunk. Ezt hívják fókuszolásnak.
A test a bölcsebb
A módszer kidolgozója Eugene Gendlin osztrák származású, New Yorkban élő filozófus, pszichoterapeuta, a Chicagói Egyetem tanára. Módszere megalkotásakor abból a filozófiai kérdésből indult ki, hogy "Mi is a test? Mit is szolgál? Mi a viszonya a szellemihez?" stb. Ezektől a kérdésektől jutott el a felismeréshez, hogy létezik, ahogy ő nevezi a "testi bölcsesség", mellyel, tudatos figyelemirányítás segítségével kapcsolatba kerülhetünk. Ez a folyamat elsajátítható, és segítségével testünkkel tudatosan, megbízhatóan tudunk kommunikálni. Ez a módszer segít visszatalálni a teljesség élményéhez, mely néhány éves korunkig mindannyiunk sajátja volt, csak többségünk elfelejtkezett erről a szimbolikus kapcsolatról a testtel.
A fókuszolás arra a felismerésre épül, hogy a testünk mindig reagál a lelki eseményekre, ezért bonyolult, szavakban alig megfogalmazható helyzetek is megjelenhetnek, leképeződhetnek egy testi érzésben. Saját testi érzéseink precíz megfigyelése révén egy ősibb, mélyebb szinten ismerhetjük meg magunkat, a különféle helyzetekre való reagálásunkat.
A szavak előtti világ
A módszer előnyei:
- Megfogalmazhatatlan érzések, helyzetek is megfoghatókká, megismerhetővé válhatnak.
- Nem kell mindent elmondani, olyan problémák is megfigyelhetők ezzel a módszerrel, amelyekről nem szeretnénk beszélni, elég a probléma által kiváltott testi érzést megfigyelni.
- A fókuszolás segítségével nő az önismeret, segíthet a döntési folyamatokban.
Olyan önismeretet gazdagító, a személyiséget segítő eljárás, melynek célja, hogy mindennapi életproblémáinkat mindinkább saját erőnkből képesek legyünk megoldani. Lényege a figyelem tudatos ráirányítása az egyes élethelyzeteket kísérő belső testi érzetekre, az ezekhez kapcsolódó tapasztalat, élmény, jelentéstartalom megragadása. Ez magában hordozza, egyben serkenti a változást. Az elfogadó és nyitott odafordulás által szabad teret hozunk létre bensőnkben a felismerések, változások számára.
Gendlin alapgondolata, hogy a testünk ismeri igazán problémáinkat (belső dilemmákat, érzéseket, nehézségeket, akadályozó gátakat, betegség tüneteket stb.) és azok hátterét, összefüggéseit. Így a változás is a testünkkel kialakított megfelelő kapcsolattal, az átélt testi érzetek, illetve ezek jelentéseinek megragadása által mozdítható elő. Mindez a belső figyelem ráirányításával, az élethelyzetekre adott belső (testi) reakciók fókuszba helyezésével lehet igazán hatékony.
A pszichológiai-érzelmi problémáink gyakran mélyen, az öntudatlan testi érzetek szintjén léteznek, ezért változtatni is ott lehet rajtuk. Ha például átéltünk egy balesetet, a történtekről van egy nagyon határozott érzetünk a testünkben, ami nyomasztóbb lehet, mint a tudatos, elmesélhető emlékek. Ha az anyánkra gondolunk, a fényképszerű emlékképek mellett megjelenik bennünk egy globális testi érzet "minden az anyámról, egyben és egyszerre". Ezt az érzetet nem lehet mással összetéveszteni, de nem is lehet szavakba önteni.
Mikor segít a fókuszolás?
És most nézzük milyen életproblémák orvoslására lehet használni a fókuszolást, majd jön maga a módszer.
Házastársunk elejt egy bögrét, és mi ettől váratlanul kiborulunk, sírógörcsöt kapunk, jóllehet általában nem visel meg egy háromszáz forintos veszteség. Munkánk közben rendszeresen kapcsolatba kerülünk egy személlyel, akinek már a közelsége megmagyarázhatatlan ingerültséget vált ki belőlünk. A testünk mindkét esetben negatív érzelemmel tudósít valami kellemetlenről, kínosról, fájdalmasról, amiről e pillanatban nincs ennél konkrétabb tudásunk, vagy nem férünk hozzá. A szavak előtti testi világ jelzéseit gyakran épp a sok szó, a fejünkben szüntelenül képződő mondatok miatt nem érzékeljük pontosan. Ha türelmesek, kitartóak vagyunk, és nem elégszünk meg a közhelyes magyarázatokkal, a fókuszolás technikája hozzásegít a megértéshez, ami a változás kezdete.
Nálunk is tanítják
- Nyugodt, relaxált állapotban hívjuk elő a testünkből azt a bizonyos érzést, aminek az eredetét akarjuk kinyomozni. Ne gondolkozzunk róla, ne kommentáljuk. Összpontosítsunk a testi érzetre, de ne hagyjuk, hogy magával ragadjon, inkább csak figyeljük pár percig, mint egy tárgyat.
- Keressünk olyan szót, jelzőt, vagy képet, ami illik a probléma testileg megnyilvánuló érzetéhez, pl. vonzalom, félelem, fájdalom, féltékenység, zavarodottság, szégyen stb. Próbálgassuk, melyik a pontos meghatározás?
- Kérdezzük meg magunktól: miért okoz ez a helyzet ilyen erős testi érzeteket? Mi az igazán rossz számomra ebben a helyzetben? Minek kellene történnie, hogy elmúljon ez a nyomasztó, fájdalmas stb. testi érzet? Fontos, hogy ezeket a kérdéseket nyugodt, ellazult állapotban, a lelkünk mélyéből tegyük fel, ne próbáljuk "kigondolni" a választ.
- Ha bármilyen válasz, megoldás beugrik, felbukkan, maradjunk továbbra is nyugodtak, relaxáltak, csak arra figyeljünk, hogy testi bölcsességünk miként reagál rá, elfogadja, vagy elutasítja. Ezek az igenek és nemek, nagyon finom belső érzetekben nyilvánulnak meg.
A fókuszolást Magyarországon is tanítják tanfolyamokon, ezekről és a témával foglalkozó könyvek elérhetőségéről az interneten tájékozódhatnak.
Legjobban: