Kimutatásában az EIGE egy egytől százig terjedő skálán értékeli, mennyire valósul meg az egyes európai országokban a nemek közötti egyenlőség. Az idén kiadott, zömében 2019-es adatokon alapuló index szerint az Európai Unió átlaga 68 pont a 100-as skálán. Ez csupán egy egészen minimális, 0,6 pontos előrelépést jelent a tavalyi eredményhez képest. A legfrissebb rangsort Svédország és Dánia vezeti 83,9-as és 77,8-as értékeléssel, megelőzve Hollandiát (75,9), Franciaországot (75,5) és Finnországot (75,3).
Magyarország értékelése a nemek közötti egyenlőség szempontjából 53,4 pont a lehetséges 100-ból, aminél a tagállamok közül csupán Görögország bír rosszabb, 52,5-ös mutatóval. A magyar adat 2010 óta mindössze egyetlen ponttal emelkedett, illetve 2018 óta stagnál. A jelentés szerint az itthoni helyzet továbbra is az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés terén a legreménykeltőbb, ahol 86,7 pontos értékelésével az uniós lista 15. helyét foglalja el a magyar társadalom. Eközben a legnagyobb lemaradás a politikai-döntéshozatali területen tapasztalható: a hazai 22,9 pontos mutatónál nincs rosszabb Európában.
Fókuszban az egészség
"Európa tett egy törékeny lépést a nemek közötti egyenlőség megvalósulása felé. A koronavírus-pandémia következtében azonban hatalmas veszteségeket szenvedhetünk e téren. A gazdasági visszaesés hatásai tartósabbak a nők esetében, miközben a férfiaknál csökkent a születéskor várható élettartam. Indexünk segítséget nyújthat az európai vezetőknek ahhoz, hogy nyomon kövesék a pandémia nőkre és férfiakra gyakorolt különböző hatásait, és enyhítsék az egyenlőtlen rövid és hosszú távú következményeit" - idézi az EIGE közleménye Carlien Sheele-t, a szervezet igazgatóját.
Az idei kimutatás az egészség és a nemek közötti egyenlőség kapcsolatát helyezte a középpontba, hiszen a koronavírus-pandémia ezt a területet különösen erősen érintette. Kiderült például, hogy a nők nagyobb arányban képviseltetik magukat az egészségügyi szektorban, ennél fogva magasabb a kockázata, hogy elkapják a fertőzést. Emellett az egészségügyi dolgozókat a világjárvány idején fokozott mentális stressz érte a jelentős munkahelyi terhelés nyomán és a betegek szenvedésének és halálának láttán.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A férfiak eközben nagyobb arányban kerültek kórházba súlyos lefolyású COVID-19 miatt. Ennek magyarázta egyfelől egészségmegőrzéssel kapcsolatos szokásaikban, másrészt az olyan alapbetegségekben keresendő, mint a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség, amelyek gyakoribbak férfiak körében. A pandémia idején csökkent a születések száma is, főként a járvány által leginkább érintett országokban. Az EIGE adatai szerint elsősorban a pszichológiai stresszre , a pénzügyi bizonytalanságra és a nők fokozódó fizetetlen ápolási-gondozási tevékenységére vezethető vissza, hogy a párok kevésbé mertek gyermeket vállalni ebben az időszakban. Mindezt csak súlyosbította, hogy a járvány okán nehezebben juthattak a párok megfelelő szexuális és reprodukciós egészséggondozáshoz.
