A Mentális Betegségek Diagnosztikája és Statisztikai Kézikönyve (DSM) című könyv tervezett átdolgozása ismét felvetette a kérdést, hogy mely betegségek kapjanak helyet a pszichiátriai alapműben. A gyermekkori hangulatváltozásoktól kezdve a nemi identitászavarig sok betegség elfogadásáról vitáznak.
1. Gyermekkori bipoláris zavar
A bipoláris zavar, amelynek fő jellegzetességei az állandó hangulatváltozások, az utóbbi időkben a gyermekek körében diagnosztizált egyik leggyakoribb pszichiátriai kórképpé vált. 1994 és 2003 között a betegség előfordulása negyvenszeresére nőtt gyermekek körében. Szakértők szerint ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a diagnosztizált esetek zöme nem is valódi bipoláris zavar, ezért a DSM szerkesztői a betegség pontosabb meghatározására törekszenek a jövőben.
"Amennyiben lehetséges, akkor nem adunk gyerekeknek és serdülőknek ilyen 'komoly' diagnózist, hogy elkerüljük az ezzel járó stigmatizációt, illetve egy pszichiátriai betegségkarrier ilyen korai indulását. A gyerekek sokszor 'kinövik' ezeket a tüneteket, így ha fel is fedezhető egyfajta mintázat, akkor is más névvel szokták címkézni ezt - fűzte hozzá a Medipress hírügynökség anyagához Antus Eszter pszichológus.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. Asperger szindróma
1994-ben az Asperger szindróma, ami egyfajta autizmus, helyet kapott a DSM negyedik kiadásában. A szociális kötődések zavarával járó kórban szenvedők esetében a nyelvi készségek épek, és nem jár együtt súlyos értelmi fogyatékossággal sem. A betegséget nagyon nehéz diagnosztizálni, hiszen más autizmus-szerű betegségekhez hasonló. Az új kiadásban a betegség valószínűleg a magas szinten funkcionáló autizmusok kategóriájába kerül majd.
3. Szexfüggőség
A szexfüggőség a szexuális vágyak irányításának képtelenségét jelenti. A szexfüggő mindenképpen a szexuális kapcsolat létesítésére törekszik, nem törődve a következményekkel. Ennek ellenére a legtöbb szexfüggő nem örömet, hanem szégyent érez egy-egy együttlét után.
A DSM legújabb kiadásában a betegség valószínűleg nem ebben a formában lesz jelen, hanem hiperszexuális viselkedészavarként, ami pontosabb leírást ad a betegség jellegéről.
"A szexfüggőség egy tünet, nem pedig betegség. Számos kórképben előfordulhat, kérdéses, hogy van-e létjogosultsága önálló kórképként. Szerintem nincs, de ha bekerül a DSM V-be nem ez lesz az egyetlen olyan diagnózis ami valójában tünet" - fűzte hozzá Antus Eszter pszichológus.
4. Nemi identitászavar
A DSM negyedik kiadásában azokat az embereket diagnosztizálták nemi identitászavarral, akik úgy érezték, hogy a fizikai nemük nem egyezik meg a valódi nemükkel. A legújabb kutatásban a betegséget valószínűleg fizikai nemi különbségként fogják csak emlegetni, ezzel is azt hangsúlyozva, hogy ez az állapot tulajdonképpen nem is betegség, és nem szorul pszichiátriai kezelésre.
+1 Antus Eszter szerint vannak enné is meghökkentőbb kórképek a DSM V. tervezetében. Az egyik az "Apotemnofília" (Body Integrity Identity Disorder). A betegben legyőzhetetlen vágy él, hogy megszabaduljon egyik, vagy mindkét lábától, amelyek egyébként egészségesek, de úgy érzi, nem képezik testének részét, amelynek határai valahol a térde(i) alatt vagy a combja(i)nál végződnek" - tette hozzá a szakember, akinek köszönjük észrevételeit!
Ez is érdekelhet
Videó: HáziPatika.com
