A hasonló eseményeknél a várakozás mindig feszült, izgatottsággal és idegességgel teli, de már nem tudunk mit tenni azért, hogy megváltoztassuk a végkimenetelt vagy a döntést. Egy új kutatás azzal foglalkozik, pontosan mi játszódhat le bennünk az ilyen várakozási periódusok során.
A kutatásban 50-en vettek részt, akik egy speciális jogi vizsgát tettek. A vizsga és az eredmény között négy hónapos várakozási idő van. A kutatás két vezetője, Kate Sweeney és Sarah Andrews, a vizsga megkezdése előtt több személyiségtesztet töltettek ki a résztvevőkkel, majd közvetlenül a vizsga utáni napon, azt követően 6, illetve 12 héttel, majd végül az eredmény megérkezése előtt is felmérték a feszültségszintjüket, illetve azt is megvizsgálták, hogyan küzdenek meg ezzel a feszültséggel.
A résztvevők a vizsgát követő napon voltak a legidegesebbek, majd ez csökkenni kezdett (a hatodik hét környékén), majd újra emelkedett az idegesség szintje, hogy szintén a magasba szökjön az eredmény megérkezése előtti napon. Minél idegesebb volt valaki, annál többet gondolkozott a teszt eredményein és annál többet aggodalmaskodott azon.
Több olyan személyiségjegyet is sikerült elkülöníteni, amely befolyásolta azt, mennyit idegeskedett valaki. Akik például jól viselték a bizonytalanságot, kevésbé voltak idegesek, mint azok, akik nehezen tolerálták ezt, és egyébként is fontosnak tartották azt, hogy minél hamarabb lezárják az ügyeiket és befejezzenek valamit. Az optimizmus és a pesszimizmus is hatással volt az idegesség mértékére. Azok, akik inkább optimisták, kevésbé aggodalmaskodtak az eredmények miatt és nem is gondoltak annyit a teszt eredményére.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A személyiségünk tehát erőteljesen hat arra, ahogyan a várakozás napjait, heteit elviseljük. Minél jobban viseljük a bizonytalanságot, minél kevésbé foglalkoztat minket a lezárás, minél optimistábbak vagyunk , annál jobban viseljük a várakozást, míg megkapjuk a számunkra fontos híreket.
Mit tehetünk azonban akkor, ha a személyiségünk inkább pesszimista, rosszul viseljük a bizonytalanságot és szeretjük minél gyorsabban lezárni a függőben lévő ügyeinket? Próbáljuk meg elterelni a gondolatainkat, foglaljuk el magunkat szórakoztató, izgalmas tevékenységekkel. Igyekezzünk minél kevesebb időt tölteni azzal, hogy a várható eredményen gondolkozunk és próbáljuk magunkat felkészíteni a legrosszabbra. Ezzel ugyanis csak a bennünk lévő feszültséget fokozzuk.
Mivel természetes, hogy a várakozás végére egyre idegesebbek leszünk , érdemes ilyenkor egy kis időt azzal tölteni, hogy kitaláljuk, mit teszünk, ha a hírek nem kedvezőek. Mindig érdemes egy másik tervet is kidolgozni, ám nem éri meg túl korán elkezdeni gondolkozni ezen.
A kutatás eredményeiről a című szaklapban számoltak be.
Ez is érdekelhet
