Március 20. a boldogság világnapja. Ennek apropóján az Opinio Institute Kft. a KOMETA megbízásából reprezentatív felmérést végzett a 16 év feletti magyar lakosság körében arról, hogy mennyire érezzük magunkat boldognak, illetve mivel tudunk leginkább feltöltődni a mindennapokban. A válaszadók 54 százaléka mondta azt, hogy kimondottan boldog, vagy ha vannak is boldogtalan pillanatai, azok vannak kisebbségben. A résztvevők közel harmada, 29 százaléka fele-fele arányban tartja magát boldognak és boldogtalannak. A fennmaradók többsége néha boldog, de inkább boldogtalan, valamint 4 százalék vallotta magát általában véve boldogtalannak. A kutatás szerint a 16 és 29 év közötti korcsoportban a legmagasabb a boldog emberek aránya, míg a boldogtalanság a negyvenesek körében a legelterjedtebb.
De vajon törekszünk-e a boldogságra? Nos, a megkérdezettek 49 százaléka igyekszik mindenben megtalálni a jót. A többség (58 százalék) úgy gondolja, hogy a boldogság belső munka eredménye. Vannak, akik ezt gondolják, de ennek ellenére sem keresik (6 százalék), és vannak, akik sokáig keresték, de már letettek róla (10 százalék).
A terített asztal is lehet a boldogság forrása
A családdal, barátokkal eltöltött idő sokakat boldoggá tesz. A magyarok 45 százaléka naponta legalább egyszer együtt eszik a családjával, barátaival. A felmérés résztvevőinek háromnegyede úgy gondolja, hogy a közös étkezésektől boldogabbak leszünk. Minden másodikuknak a jó társaság és a finom étel egyaránt fontos. A közös étkezések olyannyira feltöltenek minket, hogy minden ötödik válaszadót már az is felvillanyozza, amikor családi, baráti összejövetelt tervez. A finom étel és a boldogság közötti kapcsolatra utal az is, hogy minden negyedik magyart boldoggá tesz, ha finomakat főzhet másoknak.
Filmek, természet, zene – ezektől érezzük magunkat boldognak
A főzés és a közös étkezés is feltölti tehát a magyarok jelentős részét. De melyek azok a tevékenységek ezeken túl, amelyektől különösen boldogok leszünk? A dobogó élére a filmnézés, sorozatnézés került, kivéve a 16 és 29 éveseket generációját, amely inkább a zenehallgatást preferálja. Szintén nagyon népszerűnek bizonyult az összesített eredmények alapján a természetjárás, amelyet a zenehallgatás, majd a már említett főzés követ. A nőknek nagyobb boldogságot ad a séta, az olvasás és az olyan játékok, mint a sudoko vagy a keresztrejtvény, valamint az, ha finomakat főzhetnek másoknak. Ezzel szemben a férfiakat inkább a mozgás, sport, kulturális programok, az online játék és a hobbijuk tölti fel. A kávézás a harmincon túliaknak sokkal inkább boldogságfaktor, mint a fiatal felnőtteknek. Az evést pedig sokkal inkább kapcsolják össze a boldogsággal a negyven alattiak, mint az afölöttiek. A séta a lista 9. helyén végzett és a nőknél került be a top 10-be, míg a férfiaknál az aktívabb sportok vannak előtérben.
Ezek a tevékenységek teszik leginkább boldoggá a magyarokat
Összesen | Nők | Férfiak | |
---|---|---|---|
1. | filmnézés, sorozatnézés - 36% | filmnézés, sorozatnézés – 38% | filmnézés, sorozatnézés – 33% |
2. | természetben lenni - 28% | természetben lenni – 28% | természetben lenni – 27% |
3. | zenehallgatás - 27% | főzés másoknak – 28% | zenehallgatás – 28% |
4. | főzés másoknak - 24% | zenehallgatás – 27% | utazás – 22% |
5. | olvasás - 22% | olvasás – 27% | hobbi – 21% |
6. | utazás - 21% | kertészkedés – 22% | mozgás, sport – 19% |
7. | kertészkedés -20% | utazás – 20% | főzés másoknak – 19% |
8. | hobbi - 18% | séta – 18% | kertészkedés – 19% |
9. | séta - 16% | kávézás – 15% | online játék – 18% |
10. | online játék - 15% | hobbi – 15% | olvasás – 16% |
Forrás: KOMETA
A felmérés az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével, 1089 fő megkérdezésével készült 2025 márciusában, és reprezentatív a magyarországi 16 év feletti lakosságra nézve kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint. A kutatást a KOMETA megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.