A járvány kitörése óta eltelt bő másfél év valószínűleg kevés ember számára telt komoly feszültségek nélkül. A munkahelyek megszűnése, a hétköznapi tevékenységek korlátozása és a betegség terjedése egyaránt táplálta a szorongást az emberekben, akiknek rövid idő alatt kellett alkalmazkodniuk az otthoni munkavégzéshez vagy az állandó maszkviseléshez és fertőtlenítéshez. Ez csak tovább gerjesztette azt a stresszt, amely már évek óta a vezető halálokok között szerepel a fejlett országokban. Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint a krónikus stressz nek majdnem minden főbb halálozási okhoz köze lehet, beleértve a szívbetegségeket, a rákot, a tüdőbetegségeket, a baleseteket, a májzsugorodást és az öngyilkosságot. Horváth Emil László mentálhigiénés segítő szerint sok esetben az a baj, hogy a stressz elleni küzdelemhez nem megfelelő stratégiákat használunk.
Egyeseknek stresszhelyzet, másoknak maga a megváltás
A szakember szerint nehéz általános megküzdési stratégiákat ajánlani bárkinek is, hiszen az adott személy karaktere és élethelyzete is jelentősen befolyásolja azt, hogy milyen technikák lehetnek hatékonyak. Ezek függvényében bizonyos változások teljesen ellentétes hatást válthatnak ki az emberekből. Az elmúlt időszakban általánossá vált home office felüdülésként hathatott például a zárkózottabb, introvertált emberekre, akiknek a vírus terjedése jó ürügyet szolgáltatott ahhoz, hogy ne kelljen kimozdulniuk. Viszont rengeteg stresszel járt egy többgyermekes családban, ahol egy rövidebb konferenciabeszélgetést is megzavarhatnak a háttérben önfeledten játszó gyerekek. A szociális helyzet és a lakhatási körülmények is rendkívüli módon befolyásolják, hogyan élte meg az elmúlt másfél évet az ember.
"Hogy egy bizonyos esemény mennyire bizonyul traumatikusnak, jelentősen befolyásolja, hogy az adott személy hogyan éli meg" - magyarázta Horváth Emil László. A mentálhigiénés segítő szerint elkerülhetetlen, hogy az életünk során megtapasztaljunk bizonyos traumákat, ennek mértéke, gyakorisága és a feldolgozásának módja viszont alapvetően befolyásolja, hogy milyen személyiséggé fejlődünk. A gyermekkorunkban elszenvedett traumák (akár fizikai bántalmazás, akár "csak" verbális jellegű) feldolgozatlanul a felnőttkorban hozott döntéseinkre, cselekvésünkre is hatással lehetnek. Minél több ilyen történik, a szakember szerint annál edzettebbé válhat általa az adott személy, ez viszont nem feltétlenül jelenti, hogy a személyiségfejlődése is jó irányba halad.
Home office után nehéz lesz visszaszerezni a kontrollt
A stressz kezelésében a nemek között is jelentős különbség figyelhető meg, amely evolúciós okokra is visszavezethető. Az ősközösségekben a nők otthon maradtak a gyerekekkel, míg a férfiak vadászni, halászni vagy harcolni mentek. A közösségükben az emberi kapcsolatoknak, kommunikációnak kulcsszerep jutott, a nők keresték egymás társaságát, megbeszélték a problémáikat, szoros köteléket alkottak, hogy ne maradjanak védtelenek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A férfiak között ezzel szemben sokkal inkább feladat-orientáltabb volt akkor is a kommunikáció, az azóta is élő "macsókultusz" pedig még most sem engedi, hogy nyitottabbak legyenek az érzéseik, problémáik megvitatására. Az elfojtott stresszt pedig sok esetben olyan pótcselekvésekkel - dohányzással , alkoholfogyasztással - próbálják ellensúlyozni, amik idővel káros szenvedéllyé változhatnak. A karanténidőszak okozta bezárkózás csak súlyosbította a helyzetet, hiszen a négy fal között sokkal kisebb kontrollt kellett tartani a szenvedélybetegség felett, az alkohol szagát nem kellett leplezni, és akár az egyik cigarettáról is gyújthattak a következőre. A kontroll visszaszerzése pedig több hónapnyi bezárkózás után valószínűleg sokaknak nem megy majd varázsütésre - vélekedik a szakember.
"A férfiaknál is megfigyelhetünk generációs különbségeket. A most nyugdíjas, 40-es 50-as években születettek még aligha tanulták meg tudatosan, alkalmazott módszerekkel kezelni a szorongást. Egyszerűen abban az időben sokkal kevesebb figyelem irányult erre a problémára. Ezek az emberek zárkózottabbak, jobban magukba fojtják a problémáikat. A mai Y és Z-generáció viszont már más stratégiákat használ a megküzdéshez, bátrabban beszélnek az érzéseikről és fordulnak szakemberhez, ha problémájuk van" - osztotta meg a tapasztalatait Horváth. Ezzel párhuzamosan azonban a szorongás is nagyobb mértékben vált a mindennapok részévé, mint korábban, így a maga módján minden generációnak, minden embernek meg kell találni a kiutat a feszültség öngerjesztő folyamatából, ami a mentális egészséget apró lépésekben építheti le.
A stressz is olyan, mint egy daganat
Az utóbbi évtizedekben jobban tisztában vagyunk a kiégés veszélyével és folyamatával is. Az itthon is jól ismert burnout kifejezést az elsők között egészségügyi dolgozók, szociális ágazatban dolgozók kapcsán használták még a 70-es években, akiknek a túlterheltség mellett minden nap farkasszemet kellett nézniük az emberi élet elmúlásával is. Ez érthető módon lelkileg és testileg is megviselte őket és rengetegen hagyták ott a pályát vagy maradtak és küzdöttek súlyos depresszióval, szomatikus betegségekkel. Persze most már tudjuk, hogy nemcsak őket, de cégvezetőket és beosztottaikat, alkalmazottakat és vállalkozókat, sőt tulajdonképpen bárkit érinthet ez a probléma. Ahogy azt is tudjuk, hogy ez több pusztán fáradtságnál, vagy elvesztett motivációnál. Az elmúlt 40 évben a kiégés a legismertebb pszichés eredetű szindrómák egyike lett. Sőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben a betegségek nemzetközi statisztikai könyvébe is belefoglalta a kiégést, egyszersmint legitimitást adva a burnout áldozatainak, másrészről felhívva a figyelmet, hogy ez a folyamat egyre több ember egészségét károsíthatja súlyosan.
Ahogy Einstein is fogalmazott: az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen. A monoton mindennapok egy mentálisan egészséges ember számára is nyomasztóak lehetnek, ami miatt fontos, hogy új ingerekkel, élményekkel töltsük meg, különben azt vehetjük észre, hogy a korábban kedvelt tevékenységeinkben sem leljük már örömünket.
Persze a kiégés sem egyik pillanatról a másikra bénítja meg az embert, hanem egy lassú folyamat, akár hosszú évekig is elhúzódhat. Sok esetben az ember azt érzi, hogy csak radikális változásokkal kerekedhet felül ezen az időszakon: például el kell költöznie, fel kell mondania a munkahelyén. "Az efféle, nagy változtatásokat azonban nagyon sok esetben nem támogatja megfelelően a társadalom. Ha valaki kiégett, annak egyértelműen pihenésre van szüksége: nem 1-2 hétre, hanem akár hónapokra. Nem sok munkahely engedi meg azt, hogy a munkavállaló ilyen hosszú időt töltsön távol. De a legjobb lenne, ha el sem jutna a munkavállaló a burnout ezen késői szakaszába, hanem időben kezeli azt, a megfelelő módon" - vélekedik a mentálhigiénés segítő.
A szakember szerint a stressz is olyan, mint egy daganat : ha időben felfedezik, sokkal jobban kezelhető, mint későn, előrehaladott állapotban. A stresszkezelésnek számos módja van, a problémák hatékony kezelésének megtanulásától, a konfliktusmentes kommunikációs módszerek készségszintre fejlesztésén keresztül, a gondolataink szabályozásáig sokféle módszer létezik. A stresszmentesítő -vagy feszültséglevezető módszerek, mint a meditációk, alkalmazott relaxációs technikák, a különböző mozgásformák, vagy a kikapcsolódást segítő hobbik egyike. A lényeg, hogy mindenkinek valami más módszer (vagy több módszer kombinációja) billentheti újra egyensúlyba az életét. A segítségével így elkerülhető, hogy a mentális egészségünk megóvása érdekében fenekestül felforgassuk az életünket, felmondjuk például a munkahelyünkön, vagy drasztikus változásokkal próbáljuk ellensúlyozni a nehézségeinket. Előrehaladott állapotban ugyanis sokszor már ez sem jelent biztos megoldást, ráadásul a szorongás olyannyira rátelepedik az életünkre, hogy az a magánéletünkben és számos területen is újabb nehézségeket gerjeszt. Ebben az esetben már professzionális segítő szakember segítségére is szükség lehet a gyógyuláshoz.
Legjobban: