A Neuropsychopharmacology oldalain bemutatott vizsgálat szerint a személyiségjegyek alapján előre megjósolható, milyen fájdalomcsillapító hatása van a hatóanyagot nem tartalmazó placebónak. Az agy jelátviteli mintázata meghatározza az idegsejtek közötti kapcsolatot, ily módon nem tűnik meglepőnek, hogy a személyiség a fájdalomra adott választ is alapvetően befolyásolja. Ezek alapján az idegesebb, áldozat típusú egyéneknél a placebo hatása nem lesz számottevő, míg a szociális érzékenység, a másokon való önzetlen segítségnyújtásra való készség ezt előnyösen befolyásolja.
Dr. Jon-Kar Zubieta és munkatársainak közleményét évtizedes kutatás előzte meg. Ennek alapján a személyiség az esetek egynegyedében elárulja a placebóra adott reakciókészséget. A vizsgálatban résztvevőket egy standardizált teszt alapján simulékony, egyenes jellemű, illetve áldozat típusra osztották. Azonban a vizsgálati csoport elemszáma igen alacsony volt, így a kísérlet megismétlését tervezik több alany bevonásával.
Az 50 résztvevő körébe vegyesen válogattak nőket és férfiakat, életkoruk 19 és 38 év között volt. Az előzetesen kitöltött pszichológiai teszt segített meghatározni a domináns személyiségjegyeket, az agy működéséről pedig pozitron-emissziós tomográf (PET) segítségével kaptak képet. Ezután sóoldatos injekciót adtak az állkapocs-izomba, és az így ébredt fájdalom csillapítására valódi gyógyszert, vagy placebót alkalmaztak. A résztvevők a megélt fájdalom súlyossága szerint osztályozták érzetüket. A belső fájdalomcsillapító alapja a szervezet saját opiát-rendszere, melynek működését a pszichológiai teszttel való összevetés alapján nagy fokban meghatározza a személyiség.
Legjobban: