Amint arról a tanulmány egyik szerzője, Kristen Smith-Crowe, az Utah Egyetem David Eccles Üzleti Iskolájának munkatársa beszámolt, a több mint 300, üzleti tanulmányokat folytató diák bevonásával készült vizsgálat során arra derült fény, hogy a pénzzel való foglalkozás, illetve az arról való gondolkodás hatására megnövekedett az alanyok etikátlan viselkedésre való hajlandósága.
A kísérlet során a diákokat két csoportra osztották, majd az egyik csoporttal semleges mondatokat, a másikkal azonban csupa olyan szétdarabolt mondatot rakattak össze, melyek valamilyen módon a pénzhez kapcsolódtak. Ezek után különféle kérdéseket tettek fel az alanyoknak, és kiderült, hogy azok, akik a pénzhez kapcsolódó mondatokkal foglalkoztak korábban, sokkal nagyobb arányban mutatkoztak hajlamosnak például arra, hogy az irodai fénymásolóból papírt lopjanak, mint azok, akik semleges mondatokat raktak össze. Egy másik kísérlet során a közül választhattak az alanyok, hogy hazudnak a másiknak, és akkor öt dollárt kapnak, vagy igazat mondanak, és akkor csak két dollár üti a markukat. Itt ismét az derült ki, hogy kétszer nagyobb valószínűséggel döntöttek a hazugság mellett azok, akiknek a gondolatai korábban a mondatok révén a pénz körül forogtak.
Az utolsó kísérlet során az volt a feladat, hogy már legalább hároméves szakmai tapasztalattal bíró alanyokat olyan pozícióba helyeztek, hogy ők dönthettek arról, kit alkalmaznak a cégnél, és hasonló módon itt is az a helyzet állt elő, hogy azok, akik a pénzzel kapcsolatos mondatokat kapták, nagyobb valószínűséggel alkalmaztak etikátlan jelölteket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amint azt Kathleen Vohs, a Minnesota Egyetem marketing professzora megjegyezte, a vizsgálatok azt mutatják, hogy egy apró, látszólag lényegtelen momentum is, amely a pénzzel áll kapcsolatban, már tíz perc elteltével azt a hatást válthatja ki az emberből, hogy hazudni, csalni vagy akár lopni is képes lesz. Mindennek hátterében az állhat, hogy a pénz hatására az ember hajlamos mindent üzleti, költséghatékonysági szempontból mérlegelni, és az egyéb, morális szempontokon felülemelkedni.
Már korábbi vizsgálatok is rámutattak a fentiekhez hasonló összefüggésekre, ami magyarázatot adhat arra is, miért látjuk gyakran, hogy a pénz negatív irányba változtatja meg az embereket, és gyakran korrupttá, másokon átgázolókká válik az, aki nagy vagyonnal bír. A szakemberek a jövőben azzal kapcsolatos kutatásokra készülnek, hogy vajon megváltoztatható-e az emberek pénzhez és üzlethez való hozzáállása oly módon, hogy az anyagi haszonszerzés mellett a morál is fontos szerepet játsszon a döntéseikben.
Ez is érdekelhet
