Az élmény atyja
Csíkszentmihályi Mihály, a világszerte ismert pszichológia-professzor az áramlat-elgondolás alapítója. Bestsellerét - melynek címe: "Flow - az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája" - számos nyelvre fordították le. Elméletének elterjedése óta pszichológiai folyamatot jelölő kategória lett a szó, a művelt köznyelv része lett tucatnyi országban.
Az angol flow folyást, áramlást, lebegést jelent. A flow az élet értelmének megtalálását, a boldogságnak, a megelégedettség szakadatlan érzésének, az élmények megélésének a lehetőségét csillantja fel. Csíkszentmihályi egész kutatói életét egy célnak szentelte: rá akart jönni, hogy miért érdemes élni.
A flow fogalma egy olyan állapotot ír le, mely során az ember teljesen elmélyül egy tevékenységben. A koncentráció és a kontroll érzése teljes, úgy érezzük, mintha egy energiahullámon ülnénk, a gondok és mindennapi problémák háttérbe szorulnak, az időérzékelés is megváltozik. Teljesen különböző tevékenységek válthatnak ki flow-t. Csíkszentmihályi kutatásai során kiderítette, teniszezés vagy festés éppen úgy kiválthat flow-élményt, mint gyerekekkel való foglalkozás, vakbél operálása vagy akár a futószalagmunka. Nem a tartalomtól függ, hanem a tevékenység minőségétől. Ennek legfontosabb feltételei, hogy legyen előttünk konkrét cél, hogy a visszajelzés azonnal bekövetkezzen, és hogy a kihívás megfelelő mértékű legyen, tehát ne túl magas, de ne is túl alacsony, mert az előbbi szorongást, az utóbbi pedig unalmat eredményezhet.
A flow-élmények vitaminbombaként hatnak a szervezetre és befolyásolják a szubjektív jóllétünket is. Akinek gyakran van flow-élménye, annak az életminősége jobb - legalábbis azokhoz képest, akik önmaguk számára kevesebb kihívást jelentő tevékenységeket tűznek ki célul.
A csúcson járva
A sportolás az optimális élmény megteremtésére legalkalmasabb tevékenységek egyike. A sportolók nagy többségének mégis ismeretlen ez az érzés, és az edzők sem tudják, hogyan segíthetnék hozzá tanítványaikat, hogy megtapasztalják ezt a misztikus állapotot. A flow sokkal összetettebb annál, hogy egy egyszerű használati utasítást követve bárki elérhesse. Ahhoz, hogy részesei lehessünk és megtapasztaljuk, tudatosságra van szükség, és meg kell értenünk azokat a tényezőket is, amelyek együttesen hozzák létre a körülményeket, amelyekben az élmény megjelenhet.
Hogyan juthatunk el teljesítőképességünk határáig, a hőn vágyott csúcsteljesítményekig úgy, hogy közben élvezettel töltsön el az, amit teszünk, és fizikailag és mentálisan egyaránt gazdagodjunk? A módszer, amely az optimális élmény elérhetőségének általános elveit alkalmazza a sportolásra, mindenki által elsajátítható. A sport általi flow-ba jutás tudományának elméletét és gyakorlatát tanulhatjuk meg Susan A. Jackson sportpszichológus és Csíkszentmihályi Mihály "Sport és Flow" című könyvéből. A képességet annak az állapotnak a megteremtésére és fenntartására, amelyben a test és a lélek harmonikus együttműködését megvalósítva, pszichés energiánkat az aktuális tevékenységünkre összpontosítva cselekszünk, összeolvadva azzal, amit csinálunk.
Hogy a sport öröm legyen
Hogy ki milyen értékesnek érzi az életét, az attól függ, milyen érzésekkel viseltetik azokkal az élményekkel szemben, amelyek életében érték. Sajnos sokan elmulasztják, hogy az életet élvezetesnek, izgalmasnak, örömökkel teli állapotnak éljék meg. Pedig az élet gazdag lehetőségeket kínál, sok mindent tartogat a stresszen és unalmon kívül. Vannak fényes pillanatok, melyek kiragyognak a mindennapok káoszából. A vallási rítusok, a művészeti alkotások, a zene csak néhány példa arra, milyen eszközökkel javíthatunk életünk minőségén. A civilizáció egyik ilyen gyümölcse a sport is. Az ember már a legkorábbi időktől fogva próbálta úgy használni a testét, hogy a lehető legnagyobb fizikai és szellemi élvezete származzon belőle. Bármi is legyen az, ami a sportolót motiválja, a sportnak az általa nyújtott élmény minősége a lényege. A sportolás élménye annyira örömteli, hogy ez önmagában elég ok arra, hogy a részese legyen az ember. Egy úszó így jellemezte ezt az állapotot:
"Amikor úgy úsztam, hogy magam is elégedett voltam vele, valahogy eggyé váltam a vízzel, a tempómmal és mindennel... Teljesen ráhangolódtam arra, amit csináltam, és pontosan tudtam, mi fog történni ezen a versenyen, hogyan fogom végigúszni a távot. Azt is tudtam, hogy itt most mindent én irányítok. És ez tényleg így is volt. Közben azt is tudtam, hogy hol tartanak hozzám képest a többiek... Teljesen lekötött a mozgásom. Tudtam, hogy lehagytam őket, és ez mégsem érdekelt igazán. Illetve, nem igaz, hogy nem érdekelt, persze, hogy érdekelt,... csak közben azon kaptam magam, hogy azt mondogatom: Jaj, hát ez fantasztikus! És csak úsztam, és nyertem, és teljesen a kezemben volt a helyzet. Nagyon jól éreztem magam."
Stressz vagy kihívás?
Annak ellenére, hogy a legkülönfélébb tevékenységek során elérhető a flow állapota, mégis, aki eléri, hasonló érzésekről számol be. Ugyanolyan érzésekről számolnak be az életmentő műtéteket végző sebészek, a következő lépésükön gondolkozó sakkozók és a sziklacsúcson felfelé kapaszkodó hegymászók. Ezeket az érzéseket nevezték el a flow dimenzióinak, illetve összetevőinek. A mentális tényező nagyon fontos a flow előidézésében: a mentális beállítódás teszi lehetővé a flow bekövetkeztét sportolás közben is, amellett, hogy nagy szerepe van a sport fizikai, technikai és egyéb tényezőinek is.
A flow első számú feltétele, hogy a kihívások pozitív egyensúlyban álljanak az ember készségeivel. Itt nem az objektív, hanem az illető által érzékelt kihívásokról van szó. Ugyanígy nem az ember objektív képességei és készségei számítanak, hanem az, hogy ő maga milyennek tartja őket. A flow-hoz nem elég, ha az ember a képességeinek megfelelő kihívással kerül szembe. Az is kell hozzá, hogy mind a két tényező valahol a felső határokon mozogjon, illetve túl is nyúljon rajtuk. A sportolók persze gyakran találják magukat kihívást jelentő helyzetekben. Hiszen a sportnak az a lényege, hogy állandóan új és egyre nehezebb próbáknak vetjük alá testünket. A profi sportolók mindig olyan ellenfelekkel versenyeznek, akik csak egy hajszállal jobbak vagy gyengébbek náluk. Ezért aztán kénytelenek minden képességüket bevetni ahhoz, hogy megtartsák a pozícióikat. Azt is tudniuk kell, hogy bármilyen nehéz is az előttük álló feladat, mégis megoldható. Egy sportversenyen nagyok a kihívások, és mindig fokozhatóak is. Ám hogy a kihívásnak megfelelő szintre srófoljuk fel önbizalmunkat, ahhoz nagy munka kell. Az élsportolóknak igen nagy stresszt okoz, hogy folyamatosan kiemelkedő teljesítményeket várnak el tőlük. Hogy nekik sikerül-e a flow állapotába kerülniük, az attól függ, hogy képesek-e kihívássá változtatni a stresszt okozó elvárásokat.
Eggyé válva
A mozdulatainkkal eggyé válva megtapasztalhatjuk, amikor a cselekvés és a tudat összeolvad. Elménk már nem kívülállóként szemléli a testünket, hanem egyesül vele. A flow állapotában semmilyen erőfeszítés nem kell ahhoz, hogy eggyé váljunk a mozdulatainkkal. "Egyáltalán nem úgy tűnik a dolog, mintha egy biciklin ülnék. Ilyenkor olyan érzésem van, mintha a bicikli és én ugyanannak a gépezetnek az együttműködő részei lennénk."
Az ember cselekedeteinek a céljai szabnak irányt. A célok adják meg a koncentráció célpontját is. A cél kitűzése segíti az atlétát és az edzőt is abban, hogy eljusson oda, ahová el akar jutni. Flow-ba is csak akkor kerülhetünk, ha előre világosan meghatározzuk céljainkat, azaz pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk. Így sokkal nagyobb valószínűséggel tapasztaljuk meg a flow élményét, mivel a világos szándék segít összpontosítani a figyelmet, és elkerülni, hogy elkalandozzon. Egy futballista így számolt be erről: Egy ponton felmentem, hogy elkapjam a labdát, és amikor ő elrúgta, tudtam, hogy el fogom kapni".
Nem lehet sportolni anélkül, hogy az ember ne tudná mindegyik pillanatban, hogy mennek a dolgok, mi a helyzet a pályán, vagy ő hogy áll. Ha például a teniszező nem látná, hol érnek földet a labdái igen hamar abbahagyná a küzdelmet. A visszajelzés adja a sportoló számára a saját teljesítményéről való tudást és teszi lehetővé, hogy eredményesen folytassa a célja elérése érdekében tett erőfeszítéseit. Amikor tudja, mit akar, minden pontosan úgy van, ahogy lennie kell, és tökéletesen megy, helyes úton halad a cél felé, amit el is fog érni. A visszajelzés pedig folyamatos, ahogy a célok is, amelyek mozgásban tartják és viszik előre.
Időtlen öröm s jutalom
Azon túl, hogy világossá tettük céljainkat, visszajelzést kapunk a teljesítményünkről, továbbá a képességeinknek megfelelő kihívás legyőzésén dolgozunk, a következő szükséges dolog a figyelem. Azaz hogy képes legyen arra koncentrálni, amit éppen csinál. A birkózó, ha valami eltereli a figyelmét, igen könnyen két vállon találhatja magát. A flow állapotában tökéletesen és terv szerint összpontosít az ember. Semmiféle más gondolat nem vonja el figyelmét a pillanatnyi feladatról.
Az ember úgy érzi, hogy erőforrásai kiapadhatatlanok, minden szükséges képességgel rendelkezik, és ennek köszönhetően mindennel meg tud birkózni, ami csak az útjában áll, ez a flow egy másik jellemzője. Ez több annál, hogy az ő kezükben van a kontroll. Annak tudata ez, hogy ha keményen dolgozik, megszerezheti a hatalmat a dolgok felett, és a feladat elvégezhető. Az olyan kifejezések, mint "úgy érzem, verhetetlen vagyok; a félelem szikrája sem volt bennem" azt jelzi, hogy az illető teljesen ura a helyzetnek.
A flow-ban az ember megszűnik aggódni önmaga miatt. Eltűnnek szorongásai és negatív gondolatai. A flow felszabadítja mindezek alól. Az önmagunkkal és a dolgainkkal kapcsolatos tudatosság elhalványulása igen nagy erőt ad: a flow élménye után sokkal erősebbnek és pozitívabbnak éli meg magát az ember, mint előtte.
Az, hogy kénytelenek vagyunk állandóan tudatában lenni az idő múlásának, napjaink életstílusából következik. A flow-ban felszabadulunk az idő nyomása alól. Másképp érezzük az időt, mintha lerövidült volna. Úgy múlnak el az órák, mintha csak percek lettek volna; és ellenkezője is előfordulhat: percek válnak hosszú órákká. Ha megváltozik az időérzék, az nagyon felszabadítólag hathat ránk. Nagy élmény megélni az időtlen pillanatot.
A flow autotelikus élmény. Olyan élmény, amelyet megtapasztalnunk önmagában s jutalomértékű. Olyan tevékenységet végezve jutunk hozzá, amelyeket szabd akaratunkból magáért a tevékenység öröméért választunk magunknak. Ez hajtja a sportolókat, és teszi olyan izgalmassá a flow állapotát, ha egyszer megtapasztaltuk, folyamatosan törekedni fogunk, hogy újra meg újra a részesei lehessünk.
Forrás: JACKSON, S. A., CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2001): Sport és Flow. Az optimális élmény. Budapest: Vince Kiadó.