A pozitív érzelmek mindenkire jó hatással vannak, de hogy az immunrendszert mennyire erősítik, erre a tudomány csak most világított rá – írja a National Geographic. A fizikai világ iránti csodálkozás és kíváncsiság hajtotta Newtont, hogy tanulmányozza és felfedezze a gravitációt, az érzelmek tehát a világ fejlődésének motorjai – mondja Robert Fuller, a Bradley Egyetem vallástudomány professzora.
Felerősítheti a pozitív érzelmeket
A meglepetés és a döbbenet érdeklődést vált ki, fokozza a memóriát, illetve a koncentrációt. Ez a két érzelem egyúttal arra késztethet, hogy megváltoztassuk hiedelmeinket és viselkedésünket. Egyes pszichológusok szerint a meglepetés ráadásul felerősítheti azt a várva várt érzelmet is, amelyet vele együtt érzünk. Például lehet, hogy a szülinapodon boldognak érzed magad a barátaiddal való találkozás gondolatától, de a boldogságodat felerősíti, ha egy hatalmas bulival is meglepnek. Ebben az érzésben fontos szerepet játszik a hippokampusz, amely ilyenkor összehasonlítja az új ismereteket a már elraktározott információkkal, egyúttal dopamint és noradrenalint szabadít fel. A kutatások eredményei szerint ha nem számítunk egy eseményre, amely egyébként boldogsággal tölt el, még több szabadul fel ezekből a vegyületekből.
Az érdeklődés pozitív hatásait is sikerült kimutatni, megállapították ugyanis, hogy az érdeklődő emberek nagyobb valószínűséggel számolnak be pozitív érzelmekről magukkal, az őket körülvevő világgal, valamint a jövőjükkel kapcsolatban, ráadásul közülük kevesebben éreznek szorongást, depressziót. Az érdeklődés során valamire keressük a választ, amit ha megtalálunk, dopamin szabadul fel. Ennek köszönhetően elégedettséget érzünk, és újabb válaszokat akarunk keresni. Az érdeklődés az empátiával is összefügg: az empatikus emberek ugyanis nagyobb valószínűséggel kíváncsiak másokra és szeretnének kapcsolatot teremteni.
Ez is érdekelhet
A csodálkozás csökkenti a gyulladást
Csodálkozást akkor érzel, amikor az elvárásaidat felülmúlják. Ez általában örömöt jelent, bár félelemmel is járhat, amikor például egy természeti jelenség szemtanújaként ijesztő dolgokkal szembesülsz. Érezhetjük, amikor egyedül vagyunk, de gyakrabban tapasztaljuk meg az áhítatot csoportokban. Arra késztet, hogy figyelmüket önmagukon kívülre irányítsuk, a csodálkozás tehát túlélési célt is szolgál, ráadásul az egészségnek is jót tesz. Egy korábbi tanulmány szerint ugyanis a pozitív érzelmek közül a csodálkozás kapcsolódik legerősebben a gyulladáskeltő citokinek alacsony szintjéhez, amelyek szerepet játszanak bizonyos szívbetegségek és a depresszió kialakulásában is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
