Az ötlet alapja igen egyszerű: a cégek a korábbi munkaórák csupán 80 százalékát kérik munkavállalóiktól, miközben továbbra is addigi bérük 100 százalékát kifizetik. A másik oldalról pedig a vállalás abban áll, hogy a dolgozók a csökkentett munkaóraszám mellett is teljesítik a megszokott termelésük 100 százalékát. Hogy ez mennyiben lehet életképes felállásnak, annak tesztelésére több országban is kísérleti programot indított a 4-Day Week Global nonprofit cég, együttműködésben a Cambridge-i Egyetemmel és a massachusettsi Boston College-dzsel.
Van, aki több pénzért sem térne vissza
Az Egyesült Államokban, Írországban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon összesen 33 cég vállalta, hogy hat hónapra bevezeti a 100-80-100-as modellt – írja közleményében a 4-Day Week Global. A pilotban így 903 munkavállaló vett részt, akik zöme elégedett is volt a munkahelyi életében tapasztalt változásokkal. Egészen pontosan 97 százalékuk mondta azt a hat hónap leteltével, hogy a jövőben is szívesen dolgozna négynapos munkahetekben. Mi több, 70 százalékuk csak akkor térne vissza az ötnapos munkavégzésre, ha mellette 10-50 százalékos fizetésemelést is kapna, egytizedüket pedig több pénzzel sem lehetne már rávenni a munkaidő-növelésre.
Wen Fan, a Boston College professzora arra is kitért, hogy a kísérlet során gyűjtött adatok alapján a munkavállalók egészségügyi állapota, általános hogyléte is javult. „A vonatkozó mérőszámok széles körében javulást figyeltünk meg, beleértve a stressz-szintet, kiégést, fáradtságot és munkahely-család egyensúlyt egyaránt. A fizikai és mentális egészség is javult, egyetemben az élet számos területével kapcsolatos elégedettséggel, ami azzal lehet összefüggésben, hogy az emberek jobban aludtak és többet mozogtak” – fogalmazott a kutató.
„Nagyon biztató, hogy a résztvevők nem tapasztalták úgy, hogy intenzívebbé vált volna a munkavégzésük” – húzta alá Juliet Schor kutatásvezető, szintén a Boston College professzora. Hozzátette, ez arra utal, hogy a munka újraszervezését célzó stratégia sikerrel járt, így a dolgozók teljesítményét nem a munkavégzés felpörgetésével kellett fenntartani. A szakember szerint az egyébként sem lenne sem fenntartható, sem kívánatos.
A munkaadók is elégedettek
A 33 részt vevő cég közül 27 egy kérdőívet is kitöltött a pilot végeztével a tapasztalatairól. Többségük, 18 cég úgy foglalt állást, hogy a továbbiakban is szeretné a négy munkanapos rendszerben folytatni a tevékenységét, 7 cég pedig tervezi, hogy folytatja, de még nem hozott végleges döntést. A fennmaradó két vállalt egyike szintén inkább hajlik a folytatásra, a másik még bizonytalan. Ezzel együtt a résztvevők egyike sem mondta azt, hogy biztosan elhagyja az átmenetileg tesztelt modellt. Mindent egybevetve a cégek 9 pontra értékelték elégedettségüket egy 10-es skálán, tekintettel a produktivitásukra és teljesítményükre. Érdekesség, hogy a bevételeik átlagosan több mint 1 százalékkal növekedtek havonta a kísérlet hat hónapja alatt, és 38 százalékkal alakultak magasabban, mint 2021 azonos időszakában.
Ez is érdekelhet
„A négynapos hét változást hozott az üzletünk és a dolgozóink életében. A csapat összeszedettebb, elhivatottabb és elszántabb, ami által hatékonyabban tudjuk elérni a céljainkat, mint korábban” – árulta el Jon Leland, a pilotban részt vevő Kickstarter stratégiai igazgatója. „A munkavállalók könnyebb megtartása és a toborzás felgyorsulása meglepően erőteljesen javította az üzleti eredményeket is. Többet tudunk elérni szervezetként, miközben több időt tudunk adni az embereinknek, hogy új kreatív projektekbe kezdjenek, valamint többet lehessenek a családjukkal. Ez egy igazi győztes-győztes helyzet” – tette hozzá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
