Az okostelefonok és a közösségi média világában mind többször találkozhatunk a FOMO kifejezéssel, amely az angol fear of missing out kifejezésből alkotott betűszó. Lényegében azt a félelmet írja le, hogy úgy érezzük, mások kellemesen töltik az idejüket egymás társaságában, méghozzá nélkülünk. Félelem attól, hogy kimaradunk, kihagynak valamiből. Mint azonban azt a Washington Állami Egyetem (WSU) közleménye írja, a FOMO-nak létezik egy ellentétpárja is: a JOMO, avagy a joy of missing out, szabad fordításban a kimaradás öröme. A JOMO a köztudatban az egyedüllét egészséges élvezeteként jelenik meg, ilyen módon tehát valóban a kimaradástól való félelem tökéletes ellentéte. Végülis miért is ne lenne lehetséges, hogy az ember jobban érezze magát önmaga, mint mások társaságában? Nos, a washingtoni kutatók legújabb vizsgálatai szerint azért a JOMO jelentette öröm mögött sok esetben felsejlik némi társas szorongás is.
Üröm az örömben
A kutatócsoport Chris Barry pszichológus professzor vezetésével két kérdőíves felmérést is lefolytatott a témában, alkalmanként mintegy 500-500 felnőtt résztvevő bevonásával. A kérdések egy része a JOMO mértékét volt hivatott feltárni, így akörül forgott, hogy a válaszadók mennyire élvezik a magányosan töltött időt. Emellett akadtak olyan kérdések is, amelyek a megkérdezettek magányosságát, szociális szorongását, közösségimédia-használatát, személyiségjegyeit és élettel való elégedettségét térképezték fel részleteiben. Az így kapott adatokból kirajzolódott, hogy akik számára örömöt okoz a társas életből való kimaradás, jellemzően szívesen használják a közösségi médiát, illetve általában véve elégedettek az életükkel. Mind közül azonban a JOMO a szociális szorongással mutatta a legerősebb kapcsolatot.
De miről is van szó? A brit egészségügyi szolgálat (NHS) leírása szerint a szociális szorongás, avagy a szociális fóbia nem más, mint a társasági helyzetektől való túlzott félelem. Nem egyszerű szégyenlősség, hanem valódi szorongás, amely hosszú távon sem múlik, és amely kihatással lehet az érintettek mindennapi tevékenységeire, magabiztosságára, társas kapcsolataira, iskolai vagy munkahelyi életére egyaránt. A második felmérés során Barry és kollégái már kifejezetten arra keresték a válasz, hogy azok között, akik saját bevallásuk szerint élvezik az egyedüllétet, mekkora azok aránya, akik nem küzdenek szociális fóbiával. Mint kiderült, meglehetősen kicsi: az érintett csoport alig 10 százaléka. Ráadásul, bár ők nem küzdöttek szociális szorongásos zavarral, azért náluk is ki lehetett mutatni enyhe magányosságra utaló jeleket.
„Általánosságban a legtöbb ember szeret kapcsolódni másokhoz. A JOMO jelenségének feltérképezése során azt találtuk, hogy az emberek egy része nem az egyedüllét, esetleg egy zenszerű, nyugodt, a gondolataik rendezését lehetővé tevő élmény miatt élvezte, ha kimaradhat a társaságból, hanem sokkal inkább azért, mert ezáltal elkerülheti a társas érintkezést másokkal” – fogalmazott Barry, a Telematics and Informatics Reports című folyóiratban közölt tanulmány vezető szerzője. Mindazonáltal míg korábbi kutatások a FOMO-t csökkent önbecsüléssel és magányossággal hozták kapcsolatba, addig a JOMO kapcsán a mostani eredmények tükrében sem lehet ennyire egyértelmű összefüggésekről beszélni. Barry szerint a JOMO talán nem egy stabil állapot, illetve nem kötődik személyiségjegyekhez, hanem sokkal inkább egy pillanatnyi állapot, amikor egyszerűen szükségünk van arra, hogy elvonuljunk a világ elől.
Ez is érdekelhet
Fontos, miért szeretnénk egyedül lenni
„Nagyon sok a megválaszolatlan kérdés, például hogy mi az ideális mennyiség a szociális interakciók és az elvonulás esetében. Úgy gondolom, ez mindenkinél különböző” – mutatott rá a professzor. „Igazából a motiváció számít. Miért maradnak ki az emberek? Ha azért, mert szükség van feltöltődésre, akkor ez talán egy jó dolog. Ha viszont azért, hogy elkerüljenek valamit, úgy meglehet, hogy hosszú távon nem egészséges” – tette hozzá. Korábbi kutatások szerint a szorongással küzdő emberek esetében segíthet enyhíteni az általuk átélt stresszt, ha fokozatosan mind többet érintkeznek szorongásuk tárgyával. Így tehát a szociális fóbia esetében is előnyös lehet, ha az érintettek nem kevesebbet, hanem igyekeznek többet találkozni másokkal, még ha ez eleinte félelmet is generál bennük. Mindazonáltal, amennyiben a félelem nagyon erős mértékű, úgy feltétlenül érdemes szakemberhez fordulni vele.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
