Harmóniában

Egy-egy őrült, irracionális álom után ön is el szokott gondolkodni, hogy az alvás közben átélt élmények összefüggnek-e jelenlegi életével? Nos, kutatások azt mutatják, hogy álmaink és életünk között erősebb kapcsolat lehet, mint elsőre gondolnánk.

Egy friss kutatás szerint intelligenciájuk fejlődésére és viselkedésükre is pozitívan hat a több zöldterület.

Ha valaki sokat szelfizik, mindjárt azt gondoljuk róla, hogy biztosan nagyon önimádó, azért fotózza állandóan magát. Valóban lehet kapcsolat a nárcizmus és a szelfizés között, ám egy friss kutatás eredményei szerint távolról sem ez az egyetlen és kizárólagos mögöttes tényező.

Megható, ahogyan a hawaii zenész és a fiatal doktornő együtt énekel. Az erről készült videó gyorsan bejárta az internetet, és egyre népszerűbb.

A feledékenyebbé válással sokan egyből súlyos betegségre, például Alzheimer-kórra gyanakodnak, holott ennél sokkal egyszerűbb okok is állhatnak a háttérben.

Frank Sinatrától Katy Perryig számos sztár megénekelte már, milyen csodálatos erő rejlik egyetlen egyszerű mosolyban. Feldobódunk tőle, azonnal megváltozik a külső megjelenésünk, illetve általában véve jobban érezzük magunkat tőle a bőrünkben. De vajon mit mond erről a tudomány?

Az énidő jóval több, mint egy divatos kifejezés. Testünk és agyunk így jelzi, hogy ideje egy kicsit kizárni másokat és magunkra figyelni.

Egy friss kutatás szerint a legtöbb ember csak élete vége felé veszít derűlátásából - még akkor is, ha nincs könnyű sorsuk.

Rengeteg mítosz, tévhit él a köztudatban a hipnoterápiával kapcsolatban, nem véletlen, hogy jelenleg is egyike a leginkább félreértett pszichoterápiás módszereknek. Pedig ha hozzáértő szakember alkalmazza, amellett, hogy egészen kivételes élményt nyújt, bizonyítottan hatékony lehet többféle betegség kezelésében. Hipnoterapeuta avatott be minket ennek a különleges eljárásnak a rejtelmeibe.

Az utóbbi időben sokat taglalt témát szolgáltatott a magány, ahogy a koronavírus-világjárvány kitörését követő korlátozások nyomán egyszeriben beszűkültek a másokkal való kapcsolattartás lehetőségei. Természetesen a jelenség már a pandémiát megelőzően is komoly társadalmi problémát jelentett, ennek ellenére továbbra is számos félreértés és mítosz lengi körül.

A koronavírus-járvány sokakból feszültséget és szorongást váltott ki, a karantén időszaka alatt azonban általánosságban nem nőtt a magány érzése - derült ki egy új tanulmányból.

Egy friss tanulmány rácáfol az ismert mondásra.

Sokan már a koronavírus-járvány első hullámánál megtapasztalták a családi kiégést, de ha még nem is voltunk érintettek eddig, akkor is jó tudni a létezéséről, arról, hogy mivel jár és hogyan kerülhető el.

Elképzelhető, hogy ősszel robbanni fog a társadalmi feszültség Olaszországban, a koronavírus-járvány miatt ugyanis jelentős gazdasági válság sújtja a vállalkozásokat és a családokat - mondta Luciana Lamorgese belügyminiszter.

Csillogós, divatos maszkokkal egészült ki a Kiscelli Múzeum "Ragyogj! - Divat és csillogás" című divattörténeti kiállítása, amely újra látogatható.

Egészségünkért soha nem késő tenni, testünk (és lelkünk) mindig meghálálja, ha foglalkozunk vele. A megfelelő szokások beiktatásával már akár néhány hét után jobban érezhetjük magunkat, ez pedig a külsőnkön is meg fog látszani. Mutatjuk, melyek azok a tanácsok, amelyek hatékonysága tudományosan is bizonyított.

A koronavírus-járvány alatt hirtelen veszélyessé vált az érintés, emiatt le kellett mondanunk olyan, korábban természetes gesztusokról, mint az ölelés, a simogatás. Ez sokak számára - szakemberek szerint teljesen érthető módon - nehézséget jelent. Hogyan küzdjünk meg az érintés utáni vággyal, mikor a legrizikósabb az ölelés, és milyen alternatívák léteznek a pótlására?

Ha másra nem, arra mindenképp jók voltak a koronavírus-járvány miatti korlátozások, hogy kicsit lelassuljunk és újragondoljuk az életünket. A tanulságokat és az elmúlt hónapokban kialakult jó szokásokat pedig most kell beépítenünk a hétköznapokba.

Az alábbi dolgokat érdemes ellesnünk a világ legegészségesebb embereitől.

Bár nem lehet általánosítani, tény, hogy a legtöbb ember nem szereti, ha megmondják neki, mit csináljon. Mi az oka ennek a negatív hozzáállásnak, és hogyan kezeljük jobban az ilyen helyzeteket?

Egyfajta ördögi kör, hogy minél inkább igyekszünk az irányításunk alá vonni mindent az életünkben, annál szorongóbbá válunk - állítja a szakértő. Mit tehetünk annak érdekében, hogy kevesebb negatív érzelem árnyékolja be a mindennapjainkat?

Egy ismert pszichoterapeuta szerint jobb, ha felkészülünk egy pszichiátriai katasztrófahullámra, főképp, ha az ünnepeket is érinteni fogja a második koronavírus-járvány. A szakember tippeket is ad, hogyan fejleszthetjük tovább ellenálló képességünket, mire a COVID-19 visszatér.