Harmóniában

Vajon csak átmeneti állapot, ha a gyerek az egyik szülőt jobban kedveli, a másikat pedig észre sem veszi? - ezt a kérdést tette fel egy aggódó olvasónk az Orvos Válaszol rendszerünkben Bodnár Csilla, gyermek klinikai szakpszichológusnak.

Egy Finnországban készült tanulmány bizonyította, hogy azok a férfiak, akiknek negatív érzéseket kell feldolgozniuk, negatívan reagálnak az agresszív és szomorú zenére.

Talán az orvosoknak és a betegeknek is a legnehezebb, mikor egy súlyos diagnózissal kerülnek szembe. Hogyan lehet ezt feldolgozni?

A világon több millió ember küzd valamilyen, enyhébb vagy súlyosabb mentális betegséggel, ám még mindig rengeteg tévhit kapcsolódik ezekhez, az érintetteket pedig hajlamosak megbélyegezni. Egyre több híresség vállalja fel azonban a betegségét, ezzel is felhívva a figyelmet a pszichés problémákra.

David Servan-Schreiber a Búcsúzni többször is lehet című könyvében a saját agydaganatának történetét, a betegséggel való küzdelmeit, és a halálra való felkészülését meséli el.

Rengeteg élvezettől fosztja meg magát, aki folyton rohan. Sokan vannak ebben a csapdában és sokan foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehet kimászni belőle.

A rendszeres templomba járás javíthatja a hangulatunkat. Ez a pozitív hatás főként vasárnaponként, a mise után figyelhető meg.

Ön mit érez, ha a tükörbe néz? Büszkeséget? Szégyent? Kétségbeesést? A negatív önképnek hosszú távon az egészségünkre is káros hatása van, többek között depressziót és szorongást is okozhat. Hogyan javíthatunk a testképünkön?

Van, amikor minden sikerül: kapunk egy kedves bókot, azonnal sikerül ülőhelyet szerezni a buszon - minden adott ahhoz, hogy az egész napunk vidám legyen. Valami mégis elrontja a kedvünket.

Jobb egészségnek örvendenek azok a szívbetegek, akik pozitívan állnak a világhoz, állítják az amerikai Center for Healthy Aging kutatói, akik a Psychosomatic Medicine szaklapban számoltak be új felfedezésükről.

Nemcsak elcsépelt életbölcsességként kell gondolnunk arra a sokszor hallott mondatra, hogy sosem leszünk életünkben annyira szabadok és sosem élünk annyi izgalom között, mint huszonévesként.

Másként van huzalozva a magányos emberek agya, állítja a Chicago University egyik kutatópárja, Stephanie és John Cacioppo. Szerencsére létezik ennek a feloldására egy négylépéses megoldás, az Ease-módszer.

Mit tegyünk egy hosszú, kimerítő nap után? Hogyan kezeljük, ha rossz hírt kapunk? Szükségünk van a jókedvre ilyenkor: az edzés hatására termelődő endorfin vagy egy jó nevetés is sokat segíthet. Alábbi listánkkal ezt a repertoárt bővítjük tovább.

Nemcsak az erejük teljében lévő felnőttek profitálhatnak a rendszeres jógagyakorlatokból: a jógázást már kisgyermekkorban érdemes elkezdeni, és az idősebbek is nyugodtan kipróbálhatják, mert az ő szervezetükre is igen jótékony hatással lehet.

Azt gondolhatnánk, hogy a tudatosítás az egyik legjobb módja annak, hogy formában maradjunk. Egy új brit kutatás azonban azt állítja: rosszabbat tehet nekünk, ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy súlyfeleslegünk van.

Tárgyak vagy élmények? Melyiket gyűjtsük? Hosszabb távon mi tesz minket boldogabbá?

Mindannyian hajlamosak vagyunk megadni magunkat a rossz szokásoknak: pár kockányi csokoládénak, egy gyors kávénak (vagy kettőnek), netán annak, hogy sokkal többet aludjunk egy hétvégén (vagy akár egy hétköznap), mint az normális lenne. Ezek a "rossz szokások" azonban sok esetben jót tesznek, és sokkal rosszabb helyzetektől mentenek meg: néha csak egy apró változtatás szükséges ahhoz, hogy tényleg a legjobbat hozzuk ki mindenből.

Számos döntésünk személyiségjegyeinkből következik, például az is, hogy miként bánunk a pénzzel. Az extrovertáltak például, derült ki egy kanadai kutatásból, nehezen tudnak takarékoskodni.

A meditációnak stresszcsökkentő, gyógyító, nyugtató hatásokat tulajdonítanak: a rendszeres meditáció javítja a koncentrációs és tanulási képességeket, csökkenti a fájdalmat, jobban tudunk aludni tőle. Azonban bizonyos esetekben igen káros is lehet - állítja egy kutató.

Egyre több hírességről derül ki, hogy nem is az, aminek mondta magát. A neten nagyon könnyű hazudni. De miért alakít ki valaki teljesen hamis képet önmagáról? És meddig tudja tartani?

2011-ben Ron Gutman, a healthap.com vezérigazgatója a mosoly erejéről tartott egy előadást a TED-en: ezt csaknem 4 millióan nézték meg eddig és 49 különböző nyelvre fordították már le. Eszerint a mosoly nemcsak jóllétünket, hanem egészségünket is javítja - ennek részleteit foglaltuk össze az alábbiakban.

A másokról alkotott első benyomást nagyon nehéz megváltoztatni, még akkor is, ha rövid időn belül annak ellentettjét tapasztaljuk. Ennek oka az, hogy az élmények és tapasztalások igen erősen kötődnek a helyzethez is, melyben véleményünk kialakult - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.